Szexszel igen, szexet nem
Az utcai és televíziós szexualitást ma Magyarországon alig korlátozzák: a reklámtörvény értelmében az erotikus szolgáltatást nem lehet hirdetni (illetve csak korlátozottan szabad), ám az övön aluli érzésekre hatva szinte korlátlanul lehet reklámozni- írja a Népszabadság. Az ilyen tartalmú reklámok világszerte szaporodnak: az érzékiség növeli az eladhatóságot. A reklámokat mindenütt a világon unják, így egyre harsányabb eszközökhöz kell folyamodni. És persze közben változik az erotikus tartalom társadalmi megítélése is- állítja a napilap.
A Taylor Nelson Sofres (TNS) regionális szintű felmérést végzett a reklámok megítéléséről a felnőtt lakosság körében a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában. A csehek bizonyultak a legtoleránsabbnak a reklámokban használt szexuális szimbólumokkal szemben, míg leginkább a lengyelek tartják felháborítónak azokat. A felmérésből kiderült, hogy a férfiak inkább elfogadják az efféle reklámot, mint a nők, a fiatalokat pedig egyáltalán nem zavarja, szinte hozzátartozik az életükhöz.
A férfiak figyelmét a női mellek vagy a szép testek egy pillanat alatt magukra vonják. A hölgyeknek szóló hirdetések arra építenek, hogy ők inkább a férfiaknak szeretnének tetszetni.
A tavaly módosított reklámtörvény kimondja, hogy szexuális szolgáltatást csak a szexuális árukon, illetve az ilyen termékeket kínáló boltokon lehet hirdetni. Szintén tiltott az olyan pornográf reklám, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolja, különösen azok, amelyek nemi aktust vagy nemi szervet jelenítenek meg. Az olyan termékek reklámját is csak a szexboltokban lehet közzétenni, amelyek szexuális ingerkeltésre irányulnak. Azt azonban egyetlen jogszabály sem mondja ki, mely áruk minősülnek ilyennek. Akár egy melltartó, egy jégkrém vagy egy autó is alkalmas lehet az ingerkeltésre.
A 2001-ben módosított új reklámetikai kódex szerint a reklámozásban figyelembe kell venni a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normáit, valamint a közízlést. Tilos az erotika, a szexualitás öncélú, a reklám tárgya, témája által nem indokolt felhasználása. A dokumentum mégis hozzáteszi: "az emberi testnek a jó ízlés határai között történő ábrázolása nem kifogásolható". Ha valamely ügynökség olyan reklámot készít, amely megítélése szerint "necces", általában előzetes véleménykérés érdekében elküldi azt az Önszabályozó Reklám Testülethez (ÖRT) vagy a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) etikai bizottságához.
Ebben az évben az ÖRT 260 ügyet tárgyalt, s a reklámok mintegy 30 százalékát ítélték nem vagy csak bizonyos körben közölhetőnek. Ám ezek elenyésző kisebbsége volt szexuális tartalmú - tudtuk meg Fazekas Ildikótól, az ÖRT főtitkárától. Hozzátette, civil panaszok, állampolgári bejelentések nagyon kis számban érkeznek hozzájuk a már megjelent hirdetések nyomán. A médiában világszerte növekszik az erotikus tartalom - vélekedik Vajda Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem pszichológia tanszékének vezetője. Szerinte a termékhez kapcsolt érzéki élvezetek sugalmazása növeli az eladhatóságot. Ugyanakkor ezt nem tartja korrektnek: míg korábban egy hirdetés a meggyőzésre irányult, ma az érzékek támadásával immár nem a választásra, hanem sokkal inkább magára a vásárlásra igyekeznek ösztönözni az embereket - véli. Ráadásul, mivel a gyakran látottak felhívó jellege csökken, egyre harsányabb eszközökhöz kell folyamodni ugyanazon hatás elérése érdekében.
Mivel a reklámok kulturális hatása rendkívül nagy, az érzékiség állandó jelenléte össztársadalmi szinten is csökkentheti a szexualitás értékét, ami jelentősen hozzájárul a nagy tömegben megjelenő szexuális zavarokhoz - tette hozzá.
(Népszabadság)
