Vámkontingensek az EU-ban
A legtöbb közösségi vámkontingenst az Európai Unió Bizottságának Adózás és Vámunió Főigazgatósága (DG TAXUD) kezeli együttműködve a tagállamok vámigazgatásaival.
Az Európai Unión belül a vámunió megalapítása óta a tagállamok egységes vámtételt alkalmaznak az unióba belépő árukra. Ettől azonban szabályozottan léteznek eltérések, ezek a vámsemlegesítések. Ebbe a körbe tartoznak a vámkontingensek is. A vámkontingensek meghatározott körben kedvezményes feltételeket biztosítanak a közösségen kívüli partnerekkel folytatott kereskedelemben.
A kontingensek kiosztása a jelentkezések sorrendjében automatikusan történik. Ez az automatikus kontingenskiosztás rendszere, amely a Tarifális Kvóták és Plafonok (TQS) rendszere működésének alapját képezi.
A vámkontingensek egy részét a Mezőgazdasági Főigazgatóság (AGRI) kezeli. Ezek nem részei a TQS rendszernek. Ez a főigazgatóság az import engedélyezésen keresztül osztja ki a kontingenseket. Ezeknek az igénybevételére azoknak a gazdálkodóknak van lehetőségük, akik rendelkeznek a tagállamok illetékes hatóságai által kiadott kontingens engedéllyel. Ez a rendszer az okmányalapú kontingens kiosztást alkalmazza, amely főként a mezőgazdasági alaptermékeknél működik. A vámhatóságnak ezekben az esetekben a jelenleg is működő kontingens rendszerhez hasonlóan kizárólag az engedélyek elfogadására, és kedvezményes vámkezelésre terjed ki a feladata.
A Tarifális Kvóták és Plafonok rendszerében a vámkontingensek igénylésére azoknak az importőröknek van lehetőségük, akik olyan árunak kérik a szabad forgalomba helyezését, amelyre megnyitottak vámkontingenst.
A vámkontingens és az ehhez kapcsolódó csökkentett vámtétel igénybevételének lehetősége nem automatikusan jár a gazdálkodó részére. Ezt ugyanis kérelmezni kell a szabadforgalomba helyezési vámkezelés céljából benyújtott árunyilatkozatban.
A kérelmeket a vámhivatalok ellenőrzik, majd eljuttatják a Nemzeti Kontingenskezelő Központba. A vámkontingens kérelmeket a központ ellenőrzi, majd elküldi Brüsszelbe, ahol a kontingensek kiosztása automatikusan sorrendben történik.
A vámhatóság tehát a kontingensek kezelésének folyamatában csupán azt ellenőrzi, hogy a kérelmek alapján igényelhető-e az adott kontingens. Különösen azt kell ellenőrizniük, hogy a vámtarifaszámok, a rendelésszám, a származási ország rendesen van e feltüntetve.
A tagállamok nemzeti kontingenskezelő központjai a Brüsszelből kapott választ követően értesítik az érintett vámhivatalt arról, hogy a kérelmet milyen mértékben fogadták el.
A Tarifális Kvóták és Plafonok rendszerének részét képezik a tarifális kvóták kezelésén túl a preferenciális tarifális kedvezményekben részesülő import és bizonyos export mennyiségek megfigyelése is.
A megfigyelés fő célja, hogy olyan információkat szolgáltasson, amelyek indokul szolgálhatnak a vámterheknek egy biztonsági intézkedés kapcsán történő visszaállítására. Emellett információkat szolgáltatnak a csalás elleni küzdelemben is.
Az Integrált Közösségi Vámtarifa (TARIC), amely a preferenciális vámtételeket, vámkontingenseket is tartalmazza, alkalmazása Magyarország számára nem okoz különösebb problémát. A jogi alapjait képező rendeletek nagy része már beépült a magyar jogszabályba. A TARIC annak az integrált rendszernek a része, amelyet a magyar vámhatóság 2004. április 30-ig fokozatosan vezet be, teljes körű alkalmazása 2004. május 1-jétől indul. (MTI)
