Gazdasági folyamatok 2004-ben

A makrogazdaságra vonatkozó előrejelzéseikben az Ecostat szakemberei exogén adottságként vették figyelembe a világgazdaság, ezen belül kiemelten az Európai Unió konjunkturális helyzetét. A világgazdaság élénkülése minden bizonnyal kedvező hatással lesz a magyar nemzetgazdaságra.





>> Gazdaság: kilábalás

a mélypontról



Az Ecostat elemzése szerint a GDP dinamikája 2003 utolsó negyedében mérsékelten tovább emelkedett, úgyhogy az előzetes számítások alapján 2003 egészére 2,7 százalékos átlagos növekedés várható. 2004-re az ipar bruttó termelésének emelkedése valószínűleg továbbra is meghaladja a gazdasági növekedést, és szerkezete is kedvezően változhat, ha a villamosgép-, a műszer- és a járműgyártás növekedésének dinamikája továbbra is magas marad. Ebben az esetben a mérsékelt emelkedést javuló szerkezetváltás kíséri. 2004-ben a nemzetközi konjunktúra fellendülésének megfelelően gyorsu-lással lehet számolni. A hazai GDP 2004-ben mintegy 3,1 százalékkal emelkedhet.





>> Mérséklődő fogyasztás,

növekvő felhalmozás



A fogyasztás bővülését továbbra is a reálkeresetek emelkedésének az előző évről áthúzódó hatása hajtja, nincs jele a megtakarítási ráta emelkedésének.

A kutatók megállapítása szerint 2003 utolsó negyedévében még 6-7 százalék körüli lehetett a lakosság fogyasztásának növekedése, amely 2003 egészében meghaladja a 7 százalékot, de már 2004 első negyedében lehet számítani a lakossági fogyasztás bővülési ütemének mérséklődésére; éves átlagban ez várhatóan 3 százalék körül alakul majd.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2003 első felében csökkent, a harmadik negyedévben azonban jelentősen, 4 százalék felett növekedett. Olyan kedvező tendencia alakult ki, amelyben a feldolgozóipari beruházások az átlagnál gyorsabban növekednek, megteremtve a jövőbeli fejlődés lehetőségét.

2004-ben - a konjunktúra beindulásának eredményeként - a bruttó állóeszköz-felhalmozás és a bruttó felhalmozás növekedésének jóval magasabb szintje várható, éves átlagban 8 százalék feletti bővülés prognosztizálható.





>> Javuló

fizetési mérleg



A folyó fizetési mérleg hiánya 2003 harmadik negyedében 1167,4 millió euró volt, amely mintegy négyszerese a 2002-es hasonló időszaki hiánynak, s a GDP 6,5 százalékát tette ki. A 2003. első háromnegyed évi 3,5 milliárd eurós hiány mintegy 2 milliárddal emelkedett, két és félszerese a 2002 azonos időszakában mért értéknek. A folyó fizetési mérleg hiányát nagyobb részben az adóssággeneráló tőke (hitelfelvétel, rövid lejáratú tőkemozgás) finanszírozza, ennek következtében jelentősen nőtt az ország külső adósságállománya.

A külkereskedelmi statisztika alapján az áruexport volumene 13, az importé 18 százalékkal növekedett 2003 harmadik negyedében, ami látványos gyorsulás az első fél év stagnálás közeli állapotához képest. Az első három negyedévben a kivitel 5, a behozatal 9 százalékkal bővült. Az importnak az exportnál gyorsabb növekedése tovább rontja a külkereskedelmi egyenleget, az exportstatisztikákban azonban látszanak arra utaló jelek, hogy a bővülő import összetétele a jövőbeni export növekedését segíti (az alkatrészek és gépek importja jelentősen emelkedett). Ugyanakkor továbbra is jelentős a fogyasztási termékek behozatala.

Az Ecostat előrejelzése szerint a GDP-mérlegben szereplő export és import csak részben követi a külkereskedelmi statisztikában mért gyors növekedést. A partnerországok gazdaságának fokozatos fellendülése következtében 2003-ra és 2004-re egyaránt a külkereskedelmi forgalom jelentős élénkülése várható. 2003-ra - a jelenleg rendelkezésre álló adatok ismeretében - az export 4,5, az import 9,1 százalékos átlagos volumennövekedése prognosztizálható. A számítások szerint 2004-ben közeledik egymáshoz a két index: az export 7,9, az import 9,1 százalékkal növekedhet.

A folyó fizetési mérleg deficitje a 2003-ra jelzett 4,8 milliárd euróról 2004-re várhatóan 4 milliárd euróra csökken. (Ezt a hiányt még a régi módszertan alapján állapították meg, az ESA 95 szerinti érték ennél magasabb, mivel ebben a külföldi működő tőke visszaforgatott jövedelmei nem folyó tételként, hanem új működőtőke-beáramlásként szerepelnek.)





>> Erősödő

inflációs nyomás



Az ismert adótörvény-változások következtében 2004-ben mindenképpen gyorsul az áremelkedés üteme. A szakemberek optimisták: számos iparágban és a kereskedelemben élesedő verseny, valamint az, hogy a lakossági jövedelemkiáramlás várható visszafogása miatt gyengülő kereslet nem kedvez majd az áremelési szándékok érvényesítésének.

Az első negyedévben 6,5 százalékkal tetőzik majd az infláció. Az Ecostat előrejelzése szerint 2004 végére az inflációs ráta 5,5 százalékra csökkenése várható, az év egészében pedig átlagosan 6 százalékos lehet, ha a forint visszakerül az MNB által meghatározott célsávba.





>> Csökkenő

költségvetési hiány



Az Ecostat számításai szerint 2003-ban az államháztartás hiánya a PM által várt mértéket meghaladja: az előrejelzés szerint 1040-1050 milliárd forint körül alakulhat, elérheti a GDP 5,4 százalékát. A 2004. évi adórendszerben számottevőek a változások, hatásukra az államháztartás bevételi oldala jelentősen átstrukturálódik. A változások közül a bevételek csökkenésének irányába hat az szja-kulcsok csökkentése, valamint a sávhatárok valorizációja, továbbá az eva jogosultsági körének kiterjesztése. A bevételek növelését segíti elő az adókedvezmények jelentős mértékű szigorítása, az áfakul-csok, a jövedéki adók, valamint a munkavállalói tb-járulék emelése. A társasági adó kulcsának csökkentése nem feltétlenül vezet a bevételek csökkenéséhez, tekintettel az adófizetési hajlandóság várható növekedésére, ezzel szemben az iparűzési adó részleges elszámolhatósága mindenképpen jelentős bevételkiesést okoz.

Az adórendszer változásainak megfelelően 2004-ben várhatóan dinamikusan növekednek a fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek, míg a lakosság befizetései - akár nominálisan is - csökkenhetnek. A gazdálkodószervezetek befizetései valószínűleg mérséklődnek, amelynek - a csökkenő társasági adón, valamint az iparűzési adó elszámolhatóságán kívül - oka lesz még az is, hogy májustól a vámbevételek 75 százaléka az Európai Unió brüsszeli központjába folyik be. A bevételeket növeli viszont az EU-tól kapott transzferek jelentős mértékű emelkedése.

Összességében 2004-re csökkenő deficittel számolnak az Ecostatnál. Az államháztartás GDP-arányos hiánya előreláthatólag 4 százalékra csökken, ami valamivel magasabb a költségvetési tervben szereplő 3,8 százaléknál. A maastrichti kritériumrendszer, illetve a stabilitási és növekedési egyezmény előírása szerint a hiány további mérséklésére van szükség.