Aggályos új cégjogi szabályok
Gondot okozhat a januártól élő új cégjogi szabályok némelyikének maradéktalan hatályosulása. A cégbírák szerint - szabályozási összhang és anyagi forrás híján - megoldhatatlan a külföldre irányuló kézbesítés, amelynek különösen a módosult hivatalbóli törlési eljárásban és a tulajdonosok szigorúbb felelősségének érvényesítésében lenne jelentősége. Aggályosnak látszik az úgynevezett vagyonrendezési eljárás is, mivel nincs igazán mód a hitelezői követelés kontrolljára. A Világgazdaság értesülése szerint a cégbírák az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz fordulnak észrevételeikkel.
A hivatalbóli törlés új szabályai szerint már nem elegendő keresni a cég telephelyét, fióktelepét, kutatni az ügyvezetőt és eredménytelenség esetén elindítani az eljárást. Ki kell deríteni a cégjegyzékből a társaság komoly befolyással bíró tagjait, és közvetlenül felszólítani őket, hogy tegyenek meg mindent a törvényes működés helyreállításáért. Ha az érintettek megtehetnék, ám mégis elmulasztják a szükséges lépéseket, korlátlanul felelnek a cég tartozásaiért. Amenynyiben a befolyással bíró tulajdonos külföldi, különösen ha az unió területén lakik, alappal ragaszkodik az anyanyelvén történő megkereséshez, és annak hiányában joggal tagadja meg az értesítés átvételét - mondta Vágó Imre, a Fővárosi Cégbíróság elnöki bírája. A cégbíróság azonban nem tudja lefordíttatni a levelet, mert a jelenleg érvényes rendelkezések szerint ennek költségeit senki nem fizeti ki. A külföldi üzletrész-tulajdonos pedig - a fordítás elmaradása miatt - akár be is perelheti az eljárási hibát elkövető bíróságot, sőt, ha kára származik, annak megtérítéséért is felléphet. Nemcsak a fordítás miatt fő a cégbírák feje, hanem a közvetlen kézbesítés drága postaköltségei miatt is, amire nincs felkészülve a bírósági büdzsé.
Bár felvethető, hogy a külföldieket itthon kézbesítési megbízott képviseli, az sok esetben hiányzik. A Legfelsőbb Bíróság eddigi gyakorlata csak a természetes személyeket helyettesítendő kívánta meg a kézbesítési megbízottat, a jogi személyeknél azonban nem - közölte Szira Éva, a Pest Megyei Cégbíróság vezetője. Hozzátette: a bíróságok régi problémája a külföldi kézbesítés megoldatlan anyagi háttere. Új viszont a vagyonrendezési eljárás intézménye és az ezzel kapcsolatos szakmai fenntartás, nevezetesen, hogy miképpen ellenőrizhető megnyugtatóan a hitelező követelésének jogossága. Az eljárás a már megszűnt társaság utóbb fellelt vagyonának sorsát hivatott rendezni. Olyan procedúra, amelyben csak a hitelező szerepel, az adós - mivel már nincs - nem. Azaz hiányzik az ellenérdekű fél, amely alátámaszthatná vagy kétségbe vonhatná a hitelező igényét - mondta a bírónő. Ezekben az esetekben gond a központi ingatlan-nyilvántartás hiánya, vagy az időtényező. Példaként említette, hogy a napokban kapták meg az első vagyonrendezési eljárás iránti kérelmet: a hitelező állami szerv, az adós pedig egy 1998-ban megszűnt gazdasági társaság, amelynek fel kell tárni egykori adatait.
