Magyar képviselők az EP-ben

A magyar választópolgárok érdekérvényesítési lehetősége fontos csatornával bővül május elsejétől, midőn immár az Országgyűlés mellett az Európai Parlamentben is közvetlenül a nevükben szavazó képviselők dolgozhatnak majd. Ez válik még hangsúlyosabbá a júniusi európai választások után, lévén, hogy addig csak az országgyűlési képviselők delegált csoportja vesz részt az EP munkájában (a taggá válásig még szavazati jog nélkül), júniusban viszont közvetlenül az európai képviselő-testületbe lehet majd választani magyar honatyákat.

Kérdés, hogy mennyiben lehet szerepük a magyar képviselőknek. Alapvetően azon képviselők tudják a leghatékonyabban érvényesíteni a rájuk bízott pártpolitikai és nemzeti érdekeket, akik elegendő eszközzel, nyelvtudással rendelkeznek ennek megjelenítésére. Ez látszólag bárki számára megoldható, lévén, hogy az Európai Parlament működési alapszabályként rögzítette: minden eurohonatya a hivatalos üléseken saját nyelvén szólalhat fel, saját nyelvén hallgathat másokat, anyanyelven kap kézhez hivatalos papírokat, és maga is így nyújthat be hasonlókat. Miként Julian Priestley, az EP főtitkára elmondta, minden új nyelv bekapcsolódása átlagosan 120 új ember munkába állításával jár, és a parlamenti büdzsé 35-40 százalékát - mintegy évi 300 millió eurót - a nyelvi szolgálatra fordítják.

Még így sincs azonban mód arra, hogy tolmácsoláskor minden nyelvet minden más nyelvre közvetlenül fordítsanak. A lehetséges kombinációk száma ugyanis igen nagy, emellett erősen kétséges, hogy elegendő számban lehetne találni például észtről portugálra, vagy magyarról máltaira fordítani tudó munkatársakat. A megoldást a közvetítő nyelvek alkalmazása jelenti, amelyben megállapodás szerinti nagyobb nyelvre fordítanak egyes kisebbeket, és a többiek ezt tolmácsolják tovább. Priestley szerint ugyanakkor nincs kategorikus döntés arról, hogy mi lehet ilyen közvetítő nyelv. Hasonlóan nincs egyértelmű szabály arra, hogy minden hivatalos ülésen legyen-e tolmács. A plenárisokon ez nem kérdéses, de a kisebb létszámú szakbizottságoknál már megfontolandó. Priestley szerint a választások utáni első hónapok az igények felmérésének időszaka is lesz.

Azt már jelenlegi európai képviselők teszik hozzá, hogy tényleges nyelvtudásra mindenképpen szükség van. Az informális kapcsolatteremtés során ugyanis már nincs ott a tolmács.