Budapest versenye négy várossal
A tizenöt EU-tagállam belügyminiszterei tegnap Brüsszelben megállapodtak az unió külső határainak ellenőrzését koordináló ügynökség létrehozásáról, ám arról, hogy melyik ország adjon otthont az intézménynek, csak az év második felében hoznak majd döntést. Magyarország - amely négy másik csatlakozóval együtt fut versenyt az ügynökség befogadásáért - korábban egy a budapesti Adyligeten található objektumot ajánlott fel a célra.
A döntés második fél évre való halasztása hosszú és komoly lobbitevékenység előtt nyithatja meg az utat - ismerte el a találkozót követően Pál Tibor belügyi államtitkár. Szavait igazolandó, a lengyel küldöttség tegnap többoldalas színes prospektust osztogatott a tagállamok között, amely azt ecsetelte, hogy miért Varsó lenne a legjobb hely az ügynökség elhelyezésére.
Hazai diplomaták szerint a lengyelek ugyanakkor néhány lépéssel mögöttünk járnak, mi ugyanis korábban részletesebb dokumentációt juttattunk el partnereikhez. A magyar brosúra nemcsak Budapest előnyeit emeli ki, hanem az ügynökség helyszínéül kiszemelt telekről és épületkomplexumról, továbbá a működtetés feltételeiről is tartalmaz információkat.
A keddi megállapodás szerint az akkor már 25 EU-tagállam konszenzussal próbál majd dűlőre jutni a helyszín kérdésében, amely mindig rendkívül kényes téma az unióban. Az ír soros elnökség talán éppen ilyen megfontolásból azt javasolta, hogy a határőrizeti ügynökség, ideiglenes jelleggel, a végleges döntésig jövő év január elsején Brüszszelben kezdje meg tevékenységét. Ezt a javaslatot azonban elvetették a miniszterek. Miután Csehország tegnap kiszállt a versenyből, öt ország pályázik még hivatalosan az ügynökségre: Észt-, Lengyel-, Magyarország, Málta és Szlovénia.
Közülük Varsó és Budapest esélyei tűnnek a legjobbnak. A miniszteri találkozókat mindenesetre mindkét fél felhasználja arra, hogy támogatóinak táborát gyarapítsa. Pál Tibor államtitkár szerint legalább négy ok szól amellett, hogy a magyar kormány Budapestre próbálja hozni az intézményt: a kapcsolati tőke, a presztízs, a szakmai kihívás és az, hogy minden valószínűség szerint a schengeni információs rendszer új generációjának (SIS II) közvetlen irányítása is a határőrizeti ügynökségen belül kap majd helyet.
A 2005. január elsején létrehozandó Európai Határőrizeti Ügynökség a tagállamok operatív együttműködését hangolja majd össze a külső határellenőrzésben, de hatósági jogosítványai nem lesznek. Az egyelőre nem meghatározott létszámú szervezet elsősorban a képzésben, a szakmai tapasztalatcserében és a modern eszközök (például kamionok átvilágítására alkalmas infrakeresők) tagállamok közötti közvetítésében játszhat szerepet. Bár egyesek már a jövendőbeli közös európai határőrség embrióját látják benne, erre jelenleg nincs készség a tagállamok részéről.
