Euró kell - de mikor?

A Kormányzati Stratégiai Elemző Központ által szervezett tegnapi kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek, hogy az euróövezethez való csatlakozásnak reálgazdasági (növekedési és foglalkoztatottsági) áldozatai vannak, különösen, ha a maastrichti feltételek gyors teljesítése a cél. Ezért cserébe tagként nagyobb stabilitást és gyorsabb növekedést realizálhat az ország - fogalmazódott meg a fórumon, amelyen Draskovics Tibor pénzügyminiszter, Járai Zsigmond jegybankelnök, Oblath Gábor monetáris tanácstag és Surányi György egyetemi tanár, volt MNB-elnök fejtette ki véleményét.

Magyarország sok szempontból más helyzetben van, mint a korábbi csatlakozók, máshogy kell értékelni a helyzetet s az áldozat jelentőségét - fogalmazott Draskovics, aki továbbra is az euró 2008-2010 közötti bevezetése mellett foglalt állást. A gazdaság harmonikusabb pályát érhet el az euróövezeten belül, ám a csatlakozáshoz hiteles program kell, mondta Járai, hozzátéve, ma sem a politikai elit, sem a társadalom, sem a közgazdászszakma nem támogatja úgy az euró bevezetését, ahogy azt más országok a bevezetés előtt tették. Felhívta a figyelmet: eddig nem volt olyan ország, amelyik a saját maga által meghatározott időzítést ne tartotta volna be. Az időpontot nem lehet sokszor változtatni.

A gazdaságpolitika két pólusa között nem éleződött ki a vita az ERM II árfolyamrendszer bevezetéséről. Mint ismert, a hét elején Járai az elhalasztás mellett foglalt állást (amit a piac kedvezően fogadott), Draskovics viszont kiállt a korai szándék, a gyors belépés mellett. A pénzügyminiszter nem hozta szóba a témát, Járai pedig mindössze arra hívta fel a figyelmet, hogy az árfolyamrezsimbe való gyors belépés hozhat stabilitást, de egy ott bekövetkező kudarc nagyobb áldozatot jelenthet, mint a rendszeren kívül.

Az eurót akkor érdemes bevezetni, ha a gazdasági és politikai érdekképviseletekben megteremtődik erre az igény - mondta Oblath Gábor. A "stabilitási kultúra" akkor jön el, amikor a kormány elkötelezi magát a fiskális fegyelem mellett, a munkavállalók nem követelnek nagyobb ütemű béremelkedést, mint amit a termelékenység növekedése alátámaszt, a munkaadók pedig nem teljesítenek fedezetlen bérköveteléseket, gazdaságpolitikai segítségre várva.

Rendkívül éles hangon bírálta az euró bevezetésének feltételéül támasztott maastrichti kritériumrendszer, valamint a stabilitási és növekedési egyezmény közgazdasági racionalitását Surányi György. Járai elismerte, hogy a kritériumokat lehet vitatni, de leszögezte, azokat elsősorban teljesíteni kell, mert a megváltoztatására kicsi az esély.