Felgyorsul az előkészítés
A határozat vitájában kiderült, a főváros és Pest megye országgyűlési képviselői elkötelezettek a több mint tíz éve vajúdó közös tarifarendszer mellett. A Budapesti Közlekedési Részvénytársaság (BKV) is hosszú távú célként fogalmazta meg, hogy a fővárosban és az agglomerációban megteremtse az elektronikus jegyrendszer alapjait.
A koncentrált úthálózat és a növekvő motorizáció kedvezőtlen hatásainak mérséklése, a közforgalmú közlekedés összehangolása, hozzáférésének és átjárhatóságának javítása, vonzóbbá tétele érdekében Budapesten és környékén 1993 óta folynak a közlekedési szövetség bevezetésének előkészületei. A tervezett szövetség területén, ahol a fővárossal együtt 170 településen mintegy 3,3 millió ember él, jelenleg három különböző nagy tulajdonoshoz tartozó szolgáltató üzemel: a BKV Rt., a MÁV Rt. és a Volánbusz Rt., amelyek elkülönült hálózaton, különböző viteldíjrendszerben működnek.
A szövetség alapja a közös viteldíjrendszer, és az annak megfelelő jegyárusító és -kezelő rendszer kialakítása. Az Elektra kártyarendszer a tervek szerint első lépésben a BKV szolgáltatási területén működne. Az elektronikus díjhordozókra és jegykezelőkre épülő rendszerben a gyakori használók (jelenlegi bérletesek) tartós, műanyag alapú, az eseti használók papír alapú csipkártyával utaznak majd. Mindkét kártyatípus feltölthető és érintésmentesen kezelhető lesz. A rendszer átfogja a jegy- és bérletárusítás, érvényesítés, statisztikai adatgyűjtési folyamatát. Ez a technika innovatív, egy teljes régióra kiterjedő, a forgalomszervezést megalapozó, a bliccelést viszszaszorító, új munkakultúrát hozó és a gazdálkodás hatékonyságát növelő beruházás, amely bizton számíthat EU-támogatásra is. A beruházás becsült megtérülési ideje: 7,5 év.
Az Elektra Budapest fantázianevű rendszer koncepcióját és megvalósíthatóságát 2003 októberében tárgyalta a fővárosi önkormányzat vezetése. Akkor az a döntés született, hogy ki kell dolgozni egy olyan pályázati kiírást, amely magántőkéből finanszírozza a beruházást, miután erre sem a fővárosnak, sem a BKV-nak nincsen jelenleg forrása - ismertette az előzményeket Koós András, a közlekedési vállalat projektigazgatója.
Fő szempontként a tervezet készítői azt hangsúlyozták, hogy a teljes rendszert a szállítónak kell kiépítenie, működtetnie úgy, hogy az az indokoltnál ne legyen drágább. A jegyrendszernek biztosítania kell azt, hogy a működtetésében érdekelt közlekedési cégek egymás felé a lehető legátláthatóbban el tudjanak számolni, ugyanakkor a rendszer az utazási igényeket racionálisan kielégítse. Mindezek figyelembevételével elsődleges szempont mind a fővárosi önkormányzat, mind a BKV Rt. számára, hogy a rendszer bevételnövekedést eredményezzen, csökkentve a veszteségeket - tette hozzá a projektigazgató.
Komoly lökést adhat az előkészítő munkálatoknak, hogy 2003 májusában megszületett az a szándéknyilatkozat, amelyben a Miniszterelnöki Hivatal, a gazdasági és az informatikai minisztérium, az érdekelt közlekedési vállalatok és tulajdonosaik megerősítették törekvésüket, hogy létrejöjjön egy országos közlekedési kártyarendszer. Jelenleg ezzel kapcsolatban a minisztériumok munkatársai gőzerővel végzik az előkészítő munkálatokat.
Mint a BKSZ irodavezetője, Kéthelyi József elmondta, mindezek jó alapot adhatnak egy majdani európai uniós vagy regionális pályázathoz. A BKSZ intézőbizottsága - amelynek tagjai szintén a szándéknyilatkozatot aláírók szervezeteinek képviselői - a BKV Elektra Budapestjét nemrég úgy értékelte, hogy erre építve 2006-ig megteremhető a közlekedési szövetség jegyrendszere. (SzS)
