Fogyóban az orvosi kar

Nem magyar sajátosság az orvoshiány, de a gazdag országok a drága medikusképzés helyett a munkaerő-csábítást választják. A 33 300 magyar gyógyító harmada 4-5 év múlva nyugdíba megy. Kökény Mihály miniszter az EU-csatlakozással felerősödő migráció mederben tartása érdekében központi forrásokból finanszírozná a fiatalok külföldre jutását, ha ők vállalnák a hazatérését.

A májusi EU-csatlakozással azért is romlana az orvosellátottság, mert a munkaidő-direktíva 60 órában maximálná a heti munkaidőt. Ám a szakminiszter tegnap arról tájékoztatott, hogy Brüsszelben - a tagállamokat egységesen érintő munkaerőhiány miatt - annak felülvizsgálatára készülnek. Így, Kökény szerint a hazai jogszabályok lehetővé teszik a heti nyolc óra rendkívüli munkavégzést, s az önként vállalt többletmunkát, amiért 50 százalékkal megemelt díjazás jár. Emellett többszintű ügyeleti-készenléti szolgálatot vezetnek be. A kórházakban a központi sürgősségi osztályok fogadják majd a rászoruló beteget, nem kell minden osztályon ügyeletet tartani. Az ügyeletekre 10 milliárd forintot szánnak, s elsőbbséget élveznek a címzett támogatásra pályázók közül a sürgősségi osztályok kialakítását vállalók.

Egy, az egészségügyi dolgozók helyzetével foglalkozó vitaanyagból kiderült a regionális munkaerő-különbség is, eszerint Közép-Magyarországon 10 ezer lakosra átlagosan 48,2, Észak-Magyarországon csupán 22,9 orvos jut. Legnagyobb a hiány a kórházi orvosok körében, ez a mérték öt-hét nagy kórház orvoslétszámának megfelelő.

A fiatal szakorvosok egy része magánszolgáltatóknál helyezkedik el, a közalkalmazotti státusú kollégáikénál lényegesen jobb fizetésért. Becslések szerint minden ötödik szemész szakorvos a vizsgát követő 4 éven belül a szakmailag kevésbé igényes optikai központokban helyezkedik el, több pénzért, kevesebb munkateherrel járó állásban. Egy teljes évfolyamnyi orvos (1200-1400) dolgozik a gyógyszercégek orvoslátogatói munkatársaként. Egyébként a szakképesítések megszerzése kapcsán kötött tanulmányi szerződések sem tudják megakadályozni a munkaváltást, a tőkeerős "csábítók" állják a számlát.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint az alacsony keresetek mellett a kedvezőtlen munkafeltételek is erősítik az orvosok kivándorlását. Éger István arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg korábban "diszkrét" volt a külföldi munkavállalás, mára megjelent az első ügynökség, amely vállalja, hogy állást keres a külföldre vágyó orvosoknak. Különösen súlyos ez, hiszen az idei egészségügyi költségvetésben nincs fedezet a béremelésre. (A KSH adatai szerint az egészségügyi és szociális területen dolgozók nettó átlagkeresete

81 406 forint.) Egy korábbi felmérés szerint a doktorok külföldi munkavállalásának oka 73 százalékban a magasabb kereset, a nővérek és asszisztensek 84,8 százaléka jelölte meg ezt okként. Éger szerint a jövő évi költségvetés tervezésénél ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni.