Az érdekeltség erősíti a társulási kedvet

Az Állami Számvevőszék elmúlt években végzett ellenőrzései rendszeresen megállapították, hogy az elaprózott önkormányzati rendszer nem teremt kedvező feltételeket a feladatok megfelelő színvonalú ellátásához és a közpénzek ha-

tékony felhasználásához. A számvevők a 2000-2003 közötti időszakban külön vizsgálták az önkormányzati társulások működését, s ennek alapján az ösztönzőrendszer, illetve az érdekeltség erősítését tartják szükségesnek.

Az önkormányzati törvény értelmében a helyhatóságok dönthetik el, hogy feladataikat milyen formában kívánják a településen élők számára biztosítani. A társulásoknak - különösen a kistelepülések esetén - azért lenne különösen fontos szerepe, mert a kisebb önkormányzatok közszolgáltatási és igazgatási feladataikat önállóan csak aránytalanul nagy ráfordítással tudják ellátni. Az ezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatainak mégis csak 22 százaléka lépett be körjegyzőségbe. Az ötszáznál kevesebb lakosú települések nem kapnak működésükhöz kiegészítő állami támogatást, ha nem körjegyzőségben látják el igazgatási feladataikat. Ez év elején azonban az érintett települések 9,5 százaléka mégis fenntartott önálló hivatali szervezetet.

A központi költségvetés az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai közül a közoktatási feladatok társulásos ellátásához nyújt ösztönző támogatást. A gazdasági kényszer, illetve az ösztönzés együttes hatására 2002 végére hatszáz közoktatási társulás működött az országban mintegy 1800 önkormányzat részvételével.

A belső ellenőrzési társulások működéséhez 2003-tól nyújt támogatást a központi költségvetés, de az igénybevétel feltételei indokolatlanul szigorúak voltak. Az idei költségvetési törvény ezeket a szigorú feltételeket enyhítette. A további önkormányzati feladatok esetében a normatív hozzájárulás fajlagos összege független az ellátás szervezeti megoldásától.

A helyhatóságoknak feladataik és anyagi erőforrásaik felmérése alapján gazdasági programot kell készíteniük. Az ellenőrzött önkormányzatok 64 százaléka azonban semmilyen gazdasági programmal nem rendelkezik. A szervezeti és működési szabályzatokat (szmsz) szintén a gazdasági programban foglaltak figyelembevételével lenne célszerű megalkotni. A vizsgálatok tapasztalatai szerint a települések csaknem 86 százaléka nem részletezi feladatait az szmsz-ben.

A közigazgatási reformon belül nagy várakozás kíséri a komplex kistérségi társulások létrehozását. Az erről szóló törvény végszavazására május 10-én kerül sor a parlamentben. A jogszabály jelenlegi formája szerint a társulások létrehozása nem lesz kötelező, de az erősödő ösztönző támogatás segítheti a feladatok közös - hatékonyabb - ellátását.