Fejlesztés kooperációban
A k+f területén két irányban - gyártmány-, valamint gyár és gyártástechnológia fejlesztése - folyik a munka a magyar magántulajdonú Jászberényi Aprítógépgyár Rt.-nél - mondta lapunk érdeklődésére Kármán Antal elnök. Az rt. évente saját forrásból több tíz millió forintot fordít fejlesztésre. A cég vezetése számít arra, hogy az uniós csatlakozást követően a környezetvédelmi ipar területén jelentős piacbővülés lesz. Erre felkészülve egy szlovák fejlesztőcéggel közösen létrehoztak egy szilárd hulladék feldolgozására alkalmas mobil osztályozógépet, melyet a legnagyobb hazai építőipari vásáron, a tavaszi Construmán mutatnak be a szakembereknek. A helyszín nem véletlen, hiszen a masinát elsősorban a betonelemgyártással, útépítéssel, épületbontással foglalkozó vállalkozások hasznosíthatják. Kármán Antal úgy fogalmazott: a kiállítás jó alkalom lehet arra, hogy felmérjék a gép iránti érdeklődést, valamint a piac fizetőképes keresletének nagyságát.
Mivel a Jászberényi Aprítógépgyár termelésének döntő hányada exportra kerül, elengedhetetlen a termelékenység növelése, s a gyártástechnológia-fejlesztésnél ez kiemelt szempont. A tavalyi év legjelentősebb fejlesztése a társaságnál a hegesztőrobot munkába állítása, valamint az ahhoz kapcsolódó program elkészítése volt.
Kármán Antal hozzátette, hogy munkatársaik különböző fejlesztőcégekkel, tervezőirodákkal, egyetemi tanszékekkel is együttműködnek. Nem elhanyagolható szempont, hogyan tudják biztosítani a szükséges forrásokat. Hátrányt jelent, hogy a társaság a Nemzeti fejlesztési terv forrásaira nem pályázhat, lévén több mint 250 főt foglalkoztat, így nem tartozik a kis- és középvállalkozások kategóriájába.
Több más vállalkozáshoz hasonlóan a Jászberényi Aprítógépgyárban is várnak arra, hogy a kutatási és technológiai innovációs alap működni kezdjen, s befogadja a pályázatokat. Egyelőre ugyanis az alap létrehozásának csak árnyoldalát érzékelik a vállalkozások, mondván, újabb fizetési kötelezettséggel terhelik a cégeket. A Jászberényi Aprítógépgyár egy konzorcium keretében kíván majd pályázni, a téma a forgácsolástechnológia termelékenységnövelése lesz. A konzorcium tagjai az Esztergomi Szerszámgépgyár, a tatabányai ASG Kft., a Dunaferr Fejlesztő és Karbantartó Gyára, a győri Széchenyi Egyetem, a Miskolci Egyetem, valamint a győri HTCM kutató-fejlesztő cég. Kármán Antal hozzátette, hogy az integrált irányítási rendszer kialakítását is pályázati források segítségével építették ki, a hegesztő-tanműhely fejlesztéséhez pedig a szakképzést indítók kaptak támogatást. A cég k+f terveinek megvalósításához nem vesz hitelt igénybe. A tapasztalat az, hogy a bankok sem szívesen adnak kölcsönt ilyen jellegű projektekhez, mivel túl nagynak ítélik meg a kockázatot.
A prognózisok alapján a Jászberényi Aprítógépgyárban bíznak abban, hogy az idei esztendő a tavalyinál kedvezőbb lesz, s élénkül a nyugat-európai piac. Ami tény, az első félévi kapacitásait sikerült lekötnie a társaságnak. Gondot jelent az acéltermékek árának növekedése, de Kármán Antal reméli, hogy ez nem lesz tartós folyamat, 2004-et nyereséggel zárhatják majd, s akkor több forrás juthat fejlesztésre is.
