Megállapodás menekültügyben

Három és fél éves elvi-politikai vitára tettek pontot az EU-bővítés előestéjén a régi és az új tagállamok belügyminiszterei, midőn ismét - és ezúttal sikerrel - nekifutottak a menekültstátus megadásához minimális normákat, illetve közösen elfogadott eljárási szabályokat kijelölő leendő irányelv véglegesítésének. A végső szöveg ugyan még mindig nincs meg, azonban a lényegi pontokat érintő politikai egyetértés most először immár adottság volt a huszonöt ország (valamint az Európai Bizottság) képviselői között.

Emlékezetes, hogy hosszú időn át két kérdés körül folyt a vita: készüljön-e olyan közös lista, amelyik menekültügyi szempontból sorolja fel az úgynevezett biztonságos származási és biztonságos harmadik országokat, illetve milyen eljárás keretében kezeljék az illegálisan EU-területre lépő személyeket. A lista lényege az volna, hogy ez alapján az innen érkező személyeket nem tekintenék politikai vagy gazdasági menekültnek, és a jelenlegi szabályokat nagymértékben leegyszerűsítve, hazaküldenék őket. Különösen nagy ellentéteket szült annak a listának a terve, amelyen a biztonságos harmadik országok szerepelnének, vagyis azok a tranzitállamok, ahonnan a potenciális menekültek közvetlenül az EU területére lépnek.

Az évek óta húzódó vitának határidőt szabott az a tény, hogy az 1999-ben életbe lépett amszterdami szerződés - valamint az ennek bel- és igazságügyi vonatkozású kitételeit operatív szinten is konkretizáló 1999-es tamperei EU-csúcs - 2004. május 1-jében rögzítette számos leendő intézkedés kapcsán a szükséges döntés meghozását. A miniszterek azt kockáztatták, hogy ha most sem jutnak egyetértésre, akkor május 1. után az eddigi kezdeményezés érvényét veszítheti, mivel a menekültügyi csomag immár európai bizottsági hatáskörbe kerül át, és minden formális javaslathoz attól kezdően a brüsszeli testület kezdeményezésére lesz szükség.

A megállapodás értelmében lesz közösségi lista mindkét lehetséges országkategóriára, ennek véglegesítése azonban - a teljes törvénytervezet szövegével együtt - az ősz folyamán esedékes. Addig nemzeti listákon alapulhat az eljárás. Brit kezdeményezésre bekerült a szövegbe, hogy még ha lesz is közös lista, a tagországok fenntartják maguknak a jogot, hogy egyedi alapon ettől eltérjenek. (Erre mondták a korábbi vitában példaként, hogy még ha Oroszország biztonságos származási országnak is minősül, ettől adott esetben célszerű lehet eltérni, ha mondjuk egy csecsen folyamodik menekült-státusért.)

A vitában négy ország még (nemzeti) parlamenti fenntartást jelzett (Nagy-Britannia, Német-, Svédország és Hollandia, melyeknél még a parlamenti vita is hátra van), míg az Európai Parlament a szeptemberi ülésén szeretne konzultációt folytatni a kérdésről. Diplomaták szerint így is jó esélye van annak, hogy decemberig nyélbe lehet ütni a tervezet uniós jogszabállyá emelését.