Önkormányzati jogharmonizáció
A hazai önkormányzatok által hozott csaknem 80 ezer rendelet 94-95 százalékát az uniós jogszabályokhoz igazították az EU-csatlakozás időpontjára. Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára szerint lemaradásban leginkább azok a kistelepülések vannak, amelyeknek sem pénze, sem szakembere nem volt a felülvizsgálat elvégzéséhez. Több területen, például a hulladékgazdálkodás, a környezetvédelem vagy az építésügy területén a települési önkormányzatoknak saját szabályozási terveket is kell készíteniük, illetve a dokumentumokat az uniós előírásokkal összhangba kell hozniuk, s ezek költségesebb munkák.
A helyi rendeletekről egyébként nincs egységes országos nyilvántartás - elsősorban a szétaprózott hazai önkormányzati szisztéma miatt -, így egészen pontos adatok sincsenek arról, hogy halad a lemaradások pótlása. Hogy az önkormányzatok valóban végrehajtják-e, illetve megfelelően végzik-e el a rendeletek jogharmonizációját, azt a törvényességi felügyeletet ellátó közigazgatási hivatalok szűrik majd ki. Az államtitkár elmondta: a tárca tervei között szerepel a nemzeti önkormányzati rendelettár létrehozása.
A helyi önkormányzatok működésére, felépítésére nincs közösségi előírás, de a csatlakozás után a településeknek is meg kell felelniük számos uniós kritériumnak, illetve számos olyan közösségi jogszabály van, amelyek közvetlenül érintik a helyhatóságok tevékenységét. Az uniós felkészülést koordináló belügyi tárca 2000-ben felmérte a hatályban lévő önkormányzati rendeleteket. Ennek eredményeképpen derült ki többek között az is, hogy mintegy 77 ezer helyi rendeletet kell felülvizsgálni, de ez a szám természetesen folyamatosan változik. A szakemberek szerint az érvényben lévő rendeleteknek körülbelül egynegyede szorult módosításra a csatlakozás miatt.
A BM a szaktárcák közreműködésével komplex módszertani segédanyagot készített, amelyet minden önkormányzathoz eljuttattak. Az újabb felülvizsgált útmutatókat szintén megkapták a helyhatóságok. A módszertan idei felülvizsgált változata áprilisban jelent meg. A legújabb anyag egyik legfontosabb változása az eddigiekhez képest az, hogy az egyes témakörökön belül bemutatja a rendeletalkotás gyakorlati problémáit. A szakértők elsősorban olyan rendeleteket szövegeztek meg, amelyekre településtípustól függetlenül minden önkormányzatnak szüksége lehet.
Miután a magyar jogszabályokat már kivétel nélkül az uniósokhoz igazították, a május 1-je után születő önkormányzati rendeletek - ha törvényesek - mindenképpen összhangban lesznek a közösségi előírásokkal. A közvetlen felelősség az önkormányzatoké: ha valaki a közösségi jogot sértő helyi rendelet miatt pert indít a helyhatóság ellen, a következményeket az önkormányzatnak kell viselnie. A közvetett felelősség azonban az államé. Az önkormányzatoknak felróható jogsértések miatt az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen indul eljárás, s pénzbírság kiszabására is sor kerülhet. Sajátos helyzet, hogy az erős autonómiával bíró önkormányzatokkal szemben az állam eszköztelen. A közigazgatási hivatalok tehetnek ugyan törvényességi észrevételt, de ha ekkor sem módosítja rendeletét az önkormányzat, a hivatalnak az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia. A döntésig azonban évek is eltelhetnek, s addig az államnak kell viselnie az esetleges következményeket.
