Összességében kisebb vámok
Május 1-jétől a tagállamokkal fennálló külkereskedelem belső piaccá alakult, aminek következtében az export mértéke 20 százalékra, a behozatalé 35 százalékra csökken - érzékeltette a csatlakozás utáni folyamatokat a pénzügyi tárca főosztályvezetője. Ezzel egyidejűleg a belső piaci forgalomban megvalósult az áruk vámok és vámeljárások alkalmazása nélküli szabad áramlása. Az unió közvetlenül alkalmazott vámpolitikáján alapuló vámrendszer (a vámunió) szabályai mostantól csak a tagállamokon kívüli, az úgynevezett harmadik országokkal folytatott kereskedelemben érvényesek.
A csatlakozás költségvetésre gyakorolt hatása közül a vámbevételek jelentős csökkenését kell a nemzeti költségvetésnek elszenvednie - mutatott rá Beszteri Sára -, miután a bevételek 75 százaléka az EU költségveté-sét illeti meg. Ennek várható öszszege 2004-ben 36 milliárd forint, ami a következő három évben fokozatosan 50 milliárd forintra növekedhet, miközben a magyar vámbevétel az ez évi 43 milliárd forintról 13-16,5 milliárd forintra csökken.
A költségvetést azonban nemcsak a vámbevételek jelentős részének EU-ba történő átutalása, hanem az áfafizetési rendszer átalakulása is kedvezőtlenül érinti - hangsúlyozta. Ugyanis mind a belső piaci forgalomban, mind az import nagy részét tekintve önbevallásossá válik az áfafizetés. Sőt, ha az érintett gazdálkodó levonási jogosultsággal bír, készpénzmozgás nélkül rendezheti kötelezettségeit az adóhatósággal. Értelemszerűen ez a likviditás más oldalról a költségvetés folyó finanszírozási helyzetét gyengíti, amely forrást egyéb módon kell biztosítania - hívta fel a figyelmet a szakember.
Az állampolgár számára viszont kedvező az új helyzet, hiszen a vámok nélküli belső piac szabadabb mozgásteret biztosít számára: nem adóalanyként - az új személygépkocsi vásárlását kivéve - ott fizeti meg az áfát, ahol vásárol, így lehetősége lesz más tagállamban a hazainál alacsonyabb áfateherrel hozzájutni különböző termékekhez.
A harmadik országokból történő beszerzés esetén a vámunió vámtételeit és a közös vámjogi szabályozást kell alkalmazni. Ez összességében a vámok csökkenését jelenti - hangsúlyozta Beszteri Sára -, miután több mint 5 ezer termék esetében alacsonyabb és mintegy 1600 terméknél magasabb vámtételeket tartalmaz a közösségi vámtarifa, sőt a május 1-jéig hatályos nemzeti rendszernél szélesebb körű vámkedvezményrendszert működtet az unió, ami további vámszintcsökkenéseket eredményez. Mindezek eredményeként az ipari termékek - különösen a gépek és szállítóeszközök, továbbá az energiahordozók, nyers- és alapanyagok - beszerzésének vámfeltételei kedvezőbbekké válnak. Ugyanakkor viszont a vegyipari import és néhány feldolgozott termék esetén növekszik a vámvédelem szintje, csakúgy, mint az agrár- és textilbehozatalnál. A textilimport azonban 2005-től liberalizálttá válik - tette hozzá.
Összességében a vámtételek megváltozása okán nem várható az árak jelentős átrendeződése - szögezte le a főosztályvezető -, mivel mind az ipari, mind az agrártermék körben hasonló mértékű a ténylegesen érvényesített magyar és a közösségi vámvédelem (ipari termékek esetében átlagosan 1,53 százalék, az agrárimport tekintetében átlagosan 2,2 százalék).
A csatlakozás vesztesei azok a gazdálkodók lesznek, akik eddig igénybe tudták venni a hazai vámpolitika által biztosított vámsemlegesítési rendszert, amelynek alkalmazási köre a közösségi vámpolitikán belül lényegesen szűkül. A vámkontingensekről vagy vámsemlegesítésekről születő döntéseknél ugyanis valamennyi tagállami gazdálkodó érdekét mérlegelik. Ily módon növekszik az olyan gazdálkodók termelési költsége, akik döntően távol-keleti import felhasználásával, a továbbiakban vámsemlegesítés igénybevétele nélkül termelnek akár a belső piacra, akár export célra. A termelési költségek növekedéséből származó versenyhátrányt azonban ellensúlyozhatja az áfarendszer módosulása, amely jelentős likviditási teherkönnyítést jelent az érintetteknek. A vámszintek változásaihoz való igazodás némely gazdálkodót arra is késztethet - vetette fel Beszteri Sára -, hogy felülvizsgálja a termeléséhez szükséges import beszerzésének relációját, amennyiben a közösségi vámtarifa más országokból történő beszerzés esetén kedvezőbb vámtételt biztosít.
