Május elsejétől mind a 25 tagországban egységes adatbázisok, nyilvántartási rendszerek alapján rendszerezik a külkereskedelemmel, vámeljárással kapcsolatos információkat. Ezeket kötelezően kell alkalmazni, hiszen ezek szükségesek ahhoz, hogy az Európai Unió informatikai rendszerei egymáshoz kapcsolódhassanak, az információcsere megvalósulhasson. Az egységes nyilvántartás érdekében a külkereskedelemmel foglalkozó cégek 12 karakter hosszúságú vámazonosító számot kapnak. Ezt a számot február óta igényelhetik az érintett cégek.
Az unió ajánlásait követve már 2002 januárjában elkészült a vám- és pénzügyőrség saját nemzeti interoperabilitásmegvalósítási stratégiája, és ez alapján indult meg az interoperabilitási program. Ennek a célja az összes olyan nemzeti rendszer kidolgozása és megvalósítása, mely szükséges ahhoz, hogy a vám- és pénzügyőrség már a csatlakozás pillanatában biztosíthassa az unió informatikai rendszereihez történő kapcsolódást, illetve ennek révén az információcserét a magyar vámigazgatás és az EU, valamint az egyes tagállamok vámhatóságai között.
A 2002. év a rendszerekhez kapcsolódó szakmai és informatikai feladatok meghatározásával, előkészítésével telt. Az elmúlt év viszont már a konkrét munkálatok ideje volt, ekkor teremtették meg a gyakorlati teendőkhöz szükséges feltételrendszert, valamint ezzel párhuzamosan kialakították az egyes vámrendszereket. Mindezek eredményeként az idén márciusban megkezdődtek a szakmai-gyakorlati tesztek, áprilisban folyamatosan zajlottak a rendszerek tesztelései, emellett zajlott a felhasználók oktatása, felhasználói kézikönyvek készítése, illetve a rendszerek telepítését szolgáló informatikai háttérrendszer felmérése, a technikai feltételek megteremtése.
A csatlakozással összefüggésben bevezetett új váminformatikai rendszerek közül a leggyorsabban az új számítógépesített árutovábbítási rendszer (New Computerized Transit System - NCTS) alkalmazására kellett megteremteni a nemzeti megfelelőséget, mert itt már a csatlakozást megelőző időpontra készenléti állapotot írt elő az unió. Első lépésben - 2003. október elsejével - mintegy 70 vámeljárási helyszínen vezették be az NCTS-t. Májustól már mintegy 110 vámeljárási helyszínen van lehetőség az NCTS alkalmazására.
Az integrált tarifakezelési rendszer (Integrated Management System - ITMS) projekten belüli hat alrendszer is különböző prioritásokat kapott, annak függvényében, hogy az egyes alrendszerek hogyan épülnek egymásra. Így kapott elsődleges szerepet a Tariff Integré de la Communauté - TARIC rendszer nemzeti kialakítása, mely alapot képez a vámárunyilatkozat-feldolgozó rendszer (Customs Declaration Processing System - CDPS) működéséhez.
A TARIC, az integrált közösségi tarifarendszer az alkalmazandó vámtételeken kívül az öszszes tarifához kapcsolódó vám-, kereskedelem- és mezőgazdaság-politikai intézkedéseket tartalmazza, így lehetővé teszi a nemzeti vámigazgatóságok számára a feladatok egységes végrehajtását az unió minden tagállamában. Ennek folyamatos frissítése a lételeme annak, hogy a céljának megfeleljen. Ezt viszont csak az elektronikus adatbázis használatával lehet megoldani. Az adatbázis mérete több mint 3 gigabyte, több mint 24 ezer alszámot és a jelenleg integrált mintegy 4 ezer közösségi jogszabály által meghatározott körülbelül félmillió, hatályban lévő intézkedést tartalmaz, ami évente átlagosan 5-10 százalékkal bővül. A rendszeres frissítéseket a tagállamok számára elektronikus úton küldik meg minden munkanapon egy adatszolgáltatást biztosító hálózaton (CCN/CSI) keresztül. A napi adatfile 100 kilobyte és 6 megabyte közötti terjedelmű. A kiviteli és a behozatali intézkedések egyaránt szerepelnek a TARIC-ban.
A CDPS az unió bevételeit képező vámokon kívül a nemzeti költségvetés számára is biztosítja a nemzeti szabályok alapján kivetett, s a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe tartozó nemzeti adók (jövedéki adó, környezetvédelmi termékdíj, energiaadó, regisztrációs adó stb.) beszedését. Az új rendszer az árunyilatkozat adatai mellett a vámeljárás valamennyi mozzanatát tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy az okmányok kézbevétele nélkül is rekonstruálható a vámeljárás teljes folyamata.
Két alrendszert tartalmaz a CDPS, ezek közül az egyik a gazdálkodói törzsadat-nyilvántartó rendszer (GTR), mely valamenynyi ügyfél adatait egységes elvek szerint tartja nyilván. Csak az kerül bele, aki az uniós jogszabályok alapján a vámhatóság ügyfelévé válik. Jellegzetessége, hogy nem az adószám, hanem a vámazonosító szám (VPID) az ügyfél elsődleges azonosítója. A másik alrendszer az engedély- és törzsadat-kezelői rendszer (ETR), amiben mindazok az engedélyek szerepelnek, amelyek a vámeljárásokhoz kapcsolódnak. A gazdasági tárca közvetlen adatkapcsolás útján adja át az ETR rendszerbe az általa kiadott engedélyek adatait. Az engedélyek felhasználását is rögzítik, így küszöbölve ki a hamisításokat, a hibás mennyiségű vagy értékű zárolásokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.