Belpolitikáról szólt a kampány

Az uniós parlamenti választások kampánya a belpolitikáról szólt - leginkább ezt a kritikát fogalmazták meg a politikusok is az elmúlt hetek korteshadjáratáról, s egymásra mutogattak, hogy miért is alakult így. Tény, mind a kormány, mind az ellenzéki oldal egyaránt a hazai ügyek sorjázásához nyúlt, egy céllal, hogy szavazóbázisukat a vasárnapi voksolásra mozgósítsák.

A kampányban - több elemző szerint - a Fidesz diktálta a tempót: korábban kezdte a hadjáratát, s amikor az indult, a koalíció, s főként az MSZP népszerűsége mélypontján állt. De nemcsak a mozgósítás volt az oka az uniós témák hanyagolásának, hanem az is, hogy valójában az ország és a politikai elit sincs felkészülve az EU-ból, nem tudják, minként lehetne a hazai politikába bevinni, lefordítani ezt a sajátos nyelvet.

A Fidesz végig arra törekedett, hogy az euroszkeptikusokat is megmozgassa, s a kormány hitelességét, legitimitását próbálja a kampánya középpontjába állítani, ezért nem is került elő a huszonnégy képviselő majdani helyzete. A legnagyobb ellenzéki párt a végletekig leegyszerűsített gazdaságpolitikai kérdésekkel igyekezett tematizálni a politikát: gázár-, benzinár-, adóemelést, vagy éppen kormányzati megszorító csomagot helyezett kilátásba akkor, ha a koalíció tud több képviselőt bejuttatni az Európai Parlamentbe.

Sajátos helyzet állt elő a makrogazdasági mutatók értelmezésében. Mindkét fél a saját kampányának kedvező mutatókat emelte ki, így például az ellenzék az államháztartás hiányának növekedését ragozta, a kormány viszont egyegyebek között a GDP emelkedésére hivatkozott.

A koalíció igyekezett olyan ügyeket kivonni a napi politizálás színteréről, amelyek kimenetele többesélyes lehet vagy éppen koalíciós vitát gerjeszthet. Így nem tudni még, hogy miként is módosulnak pontosan az adójogszabályok, megelégszik-e például az SZDSZ a személyi jövedelemadó-tábla egyik sávjának megemelésével. A nyárra marad a megegyezés az egészségügyi reformról is, amelyben néhány ponton van kompromisszum, például abban, hogy szükség van az ellátásszervezői szerepre, s szakítani kell azzal a kórház-finanszírozással, amely nem a megelőzést dotálja.

Bár hónapokkal ezelőtt megkezdődtek a szociális törvény tervezetének előmunkálatai (azaz, a jóléti rendszerek változ-nak-e), a kampány miatt csak ősszel kerülhet a parlament elé. De legutóbb a kormányátalakításról derül ki, "jegelve" van, s a nyárra marad az, miként is lehet majd létrehozni egy "fejlesztési tárcát", sikerül-e megállapodni a területek átadás-átvételéről a két koalíciós partnernek. A gyógyszerárak kapcsán kedvező döntést kívánt hozni a kormány, mivel az Alkotmánybíróság megsemmisítette az erről szóló rendeletet, e téma heteken keresztül napirenden maradt.

A szocialisták később ébredtek, mint a Fidesz, s ráadásul sokkal rosszabb pozícióban kellett elkezdeniük a kampányt. A kormányoldal mára valamelyest összeszedte magát - a felfutáson Draskovics Tibor új pénzügyminiszter belépése is sokat lendített -, s a folyamatok is jobban kedveznek. Az elemzők többsége úgy véli, a jobb- és baloldali tábor között kiegyenlített eredmények születnek majd. (Elemzés a 24. oldalon)