EU-alkotmány és magyar érdekek

A magyar prioritások már érvényesültek a leendő EU-alkotmány véglegesítésének korábbi fázisaiban, így a jövő heti brüszszeli csúcson hazánk számára elsősorban az a fontos, hogy a még nyitott intézményi kérdésekről kiegyensúlyozott megoldáscsomag szülessen - fejtette ki egy tegnapi sajtórendezvényen Györkös Péter, a Külügyminisztérium főcsoportfőnöke.

Magyarország már korábban elérte, hogy a kisebbségek védelme bekerüljön az unió alapvető értékei közé, s a védelmi politika, illetve a megerősített együttműködés ügyében is számunkra megnyugtató rendezés született. Jelenleg négy kérdéskör nyitott még: a keresztény örökség megemlítése az alkotmány preambulumában, a minősített többségi döntéshozatali rend (QMV) kiterjesztése új területekre az egyhangúság rovására, a legkényesebb témának számító intézményi kérdések csomagja, illetve az egyéb kérdések. Utóbbiak közé technikai ügyek tartoznak, mint például az éves költségvetési eljárás vagy a kohéziós politika szabályozási kérdései. Ezek nem érintik a magyar érdekeket, Budapest itt rugalmas tud lenni a megoldás keresése során.

Más a helyzet a QMV kiterjesztésénél a kultúra és a védelempolitika esetében: itt hazánk ragaszkodik az egyhangúság követelményének fenntartásához, vagyis a nemzeti vétó lehetőségéhez. Szerencsére ezeken a területeken senki sem akarja vehemensen a QMV bevezetését, hazánk így itt sem áll az éles konfrontációk zónájában. Ott sokkal inkább az Egyesült Királyság és még néhány olyan ország található, amely például az adózás, a szociálpolitika vagy a bel- és igazságügy területén a QMV korlátozott (csupán egyes technikai részkérdésekre vonatkozó) meghonosítását is keményen ellenzi. Hazánk általában támogatja a QMV kiterjesztését, de elfogadja, hogy bármely tagállam számára lehet olyan terület, ahol nem tud engedni ebben az ügyben, hiszen Magyarországnak is van két "szent tehene".

Az intézményi kérdéseknek csupán egyik eleme annak meghatározása, hogy mi a tanácsi szavazati rend az újonnan létrejövő kettős többségi rendszerben, amelyben a tagállamok meghatározott számarányán túl az általuk az unióban képviselt népességaránynak is el kell érnie egy minimális szintet a döntés megszületéséhez. Itt hivatalosan három opció van a tárgyalóasztalon: a konvent azt javasolta, hogy a tagállamok minimum 50 százaléka hozhasson döntést akkor, ha legalább az EU népességének 60 százalékát képviseli. Tucatnyi kisebb és közepes tagállam - hazánk is - azt szeretné, hogy a népességi és a tagállami arányszám egyforma legyen (bár ez csak kiinduló álláspont, valójában azt szeretnék, hogy a valószínűleg óhatatlanul megjelenő különbség a lehető legkisebb legyen). Továbbá létezik egy spanyol javaslat, amely 50, illetve 66,66 százalékot szeretne, ezt a kicsik élesen elvetik.

Nem hivatalos formában számtalan egyéb megoldási lehetőség felmerült. A lengyelek behoznának egy harmadik kritériumot, a sajtóban felröppentek találgatások egy 55-65-ös megoldásról (VG, 2004. május 17., 3. oldal) stb. Ez az ügy szakértők szerint minden bizonnyal a legutolsóként oldható csak meg a június 17-18-i brüsszeli csúcson, amelyen egyébként a siker esélyét a legtöbben 50 százalékosnak tartják. Ha nem lesz megállapodás, akkor valószínűleg egy darabig nem is lesz alkotmány, de ez az EU-t nem feltétlenül sodorja válságba, hiszen a jelenleg hatályos nizzai szerződés alapján is működhet.