EU: inflációs veszély
Az eurózóna éves inflációja májusban több mint kétéves rekordra, 2,5 százalékra szökött, elsősorban az alkohol- és dohánytermékek áremelkedése s az üzemanyagok drágulása miatt. Az Eurostat jelentette: a havi árdinamika 0,3 százalék volt. A magas olajárak két változást is indukálhatnak az Európai Központi Bank gyakorlatában: az infláció elleni harc fokozását (jelezte is a minap Jean-Claude Trichet EKB-elnök), s a bank inflációs prognózisához használt metodológia is módosulhat.
A mostani árindex az áprilisi 2,0 és a 2003. májusi 1,8 százalék fényében nagymértékű romlást jelez. Ami különösen borúlátóvá teheti a jegybanki kormányzótanács tagjait, az a feldolgozatlan élelmiszerek és az energiahordozók árváltozás nélkül számított 2,1 százalékos drágulási üteme. (Mint ismert, az EKB középtávú árstabilitási célkitűzése értelmében igyekszik utóbbit két százalék alatt tartani.) Trichet attól tart, a felfelé kúszó olajárak beépülhetnek az inflációs várakozásokba. Ráadásul az eurózóna monetáris csúcsszerve háromtized százalékponttal, 2,1 százalékra korrigálta az idei árindexre vonatkozó prognózisát.
A május óta huszonöt tagú EU-ban az éves áremelkedés 2,4, a havi index 0,4 százalékot tett ki. Hazánk mindkét viszonylatban a mezőny végén kullog: a 7,8 százalékos éves infláció (a KSH által alkalmazott metodológia szerint 7,6 százalék) csak a szlovák adatnál jobb, a 0,9 százalékos havi drágulásnál csak a három balti állam és Lengyelország ért el rosszabb eredményt. (VG)
