Nanotechnológiai stratégia

Stratégiai dokumentumot állított össze az Európai Bizottság, amelyben felvázolja, hogy miért és miképpen kell ösztönözni a nanotechnológiai kutatás-fejlesztést, és miért szükséges az eddiginél több pénzt allokálni a területre. Mivel az EU arányaiban kevesebbet költ nanotechnológiai kutatásokra, mint legfőbb versenytársai, könnyen lemaradhat a jövő technikai haladása szempontjából igen fontos ágazatban.

Az EU egyik legnagyobb hátránya, hogy a k+f főleg tagállami szinteken jelenik meg. Ennek leküzdésére a hatodik kutatási keretprogram keretében (FP6) 350 millió eurót szán a bizottság a nanotechnológiai kutatásokra. Ez az összeg az öszszes európai kiadás harmadát jelenti. Mint ismeretes, az FP6 egyik legfőbb célja az európai kutatási térség (ERA) kialakítása. A bizottság lényegében abban segíti a kutatókat, hogy össze tudják hangolni kutatási tevékenységüket a több száz kilométerre működő kollégáikkal.

A stratégiai dokumentum felhívja a figyelmet a kutatói infrastruktúra, illetve a humánerőforrás-fejlesztésének fontosságára is. Vonzóvá kell tenni a fiatalok számára a kutatói tevékenységet, és hangsúlyt kell fektetni arra is, hogy a fejlesztések eljussanak a piacra.

Az Egyesült Államok ráfordításai 2003-ban elérték az egymilliárd dollárt, Japán pedig mintegy 800 millió dol-lárt költött nanokutatásokra. Európában a bizottsági és tagállami kiadások együtt közel 1,2 milliárd euróra rúgtak. Az egy főre vetített kiadások tekintetében azonban Japán toronymagasan vezet 6,2 dollárral, míg az USA-ban 3,6 dollárt, az EU-ban átlag 2,4 dollárt költenek nanotechnológiai kutatásokra.