Röviden

Világbanki figyelmeztetés Kijevnek

A Világbank elhalasztja egy Ukrajnának szánt, még az idei első fél évre ütemezett, 250 millió dolláros hitel folyósítását. Kijev akkor juthat hozzá az összeghez, ha újrakezdi az áramszolgáltató vállalatok eladását, ha megszünteti néhány vállalat áramtarifa-kedvezményét, ha kiiktat néhány kifogásolt adókedvezményt, és ha javítani tudja az adóbeszedést. A most visszatartott összeg az ukrán kormány idei költségvetésének hiányát volt hivatva részben fedezni. Egy másik, 195 millió dolláros hitel folyósítását viszont rövidesen elkezdi a Világbank, amelynek felhasználásával az ország ingatlan-nyilvántartását kellene kiépíteni. (Bloomberg)

Vége az orosz nyersanyagexport-függőségnek?

Néhány év múlva a nyersanyagexport hozzájárulása az orosz GDP növekedéséhez kevesebb mint egyharmadára csökken 2003-hoz viszonyítva - ezt Mihail Fradkov miniszterelnök prognosztizálta egy szentpétervári gazdasági fórumon. Az orosz nemzetgazdaság új kihívások és lehetőségek előtt áll. A nyersanyagtényezőből származó növekedési potenciál fokozatosan megszűnik - figyelmeztetett. Fradkov szerint a növekedés új forrásait kell feltárni a gazdaság diverzifikálásával, az orosz vállalatok bel- és külpiaci pozícióinak erősítésével és az üzleti légkör javításával. (VG)

Stockholm nem rövidíti meg a nyugdíjasokat

A svéd kormány félretette azt a tervet, hogy 96 milliárd koronát (mintegy 13 milliárd dollárt) kivegyen az ország négy állami nyugdíjalapjából, és ezzel az összeggel csökkentse az ország 1300 milliárd koronás adósságát. Az alapok kezelői azért ellenezték a műveletet, mert a kormány által kért pénz átadása kikényszeríthette volna az ország 1,5 millió nyugdíjasának járó ellátás csökkentését, kiváltva egyúttal a szociáldemokrata kormány további népszerűségvesztését. A kormány által kért összeg a négy nyugdíjalapban lévő eszközök 17 százalékának felelt meg. (Bloomberg)

Miami a legnépszerűbb helyszín

Észak-, Közép- és Dél-Amerika 200 magas rangú vállalati vezetője közül minden második minősítette kiváló regionális központnak Miamit az alakuló Amerika-közi kereskedelem számára. A második helyen megjelölt Sao Paulo mindössze 16 százalékos támogatottságot tudhat magáénak - közli a felmérést készítő Economist Intelligence Unit. Miami annak ellenére bizonyult népszerűnek, hogy az Alaszkától a Tűzföldig terjedő hatalmas szabadkereskedelmi övezet terve elakadt, és helyette olyan regionális együttműködési kezdeményezések kerültek előtérbe, mint a közép-amerikai szabadkereskedelmi övezet (CEFTA), a dél-amerikai regionális integráció (Mercosur), illetve ez utóbbinak az EU-val tervezett kereskedelmi egyezménye. (VG)