Sikerélményt keresnek a csúcson

Még egy kudarcot nem engedhet meg magának az EU - hangoztatta a hét végi választásokra is utalva Romano Prodi bizottsági elnök csakúgy, mint az EU-elnökség egyik névtelenséget kérő illetékese a ma kezdődő csúcstalálkozó kapcsán. Az EU25-ök állam- és kormányfőinek kétnapos brüszszeli találkozóján különösen két kérdés dominál majd: az Európai Bizottság elnöki posztjára ajánlandó személy kiválasztása, valamint az EU-alkotmány szövegének véglegesítése.

Az előbbi kapcsán elnökségi részről egyelőre csak annyit voltak hajlandóak közölni, hogy az - amúgy a csütörtök esti munkavacsorán terítékre kerülő - elnöki kérdésben Bertie Ahern ír miniszterelnök lehetőleg egyetlen jelölt számára kér majd bizalmat, s nem több lehetséges személy körül indul meg egyfajta alkudozás.

A legtöbbet emlegetett név továbbra is Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, főként annak a fényében, hogy konzervatívok favoritjának számító Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök ismét határozottan értésre adta: nem érdekli a brüsszeli megbízatás. Értesülések szerint az Európai Parlament néppárti relatív többsége annak fejében volna kész támogatni a liberális Verhofstadtot, hogy az EP liberálisai cserében megszavazzák a német kereszténydemokrata Hans-Gert Pöttering parlamenti elnökségét, méghozzá - most először - a képviselő-testület ötéves mandátumának teljes idejére.

Szerdán az EP-zöldek részben az effajta kombinációkra is reagálva jelentették be: ha a belga kormányfőt jelölik a csúcson, a maguk részéről - ellenkoalíció-építésben - mindent megtesznek majd, hogy ne kaphassa meg az eurohonatyák körében a szükséges többséget. (Az újak érdekeltté tételéért még azt is felvetették, hogy két és fél évig az "újonc" Lengyelországból érkező Bronislaw Geremek lehetne a házelnök.)

Mindenesetre sokaknak feltűnt, hogy amikor Proditól a sajtóértekezletén azt kérdezték: vajon ellenére volna-e, ha végül az új bizottságot is Romano Prodi vezetné, a leköszönő bizottsági elnök azt a dodonai választ adta, hogy "nem én nem akarom, hanem az állam- és kormányfők". Ezek nyomán azonnal megindultak a kombinációk, hogy a surranópályán akár még ő is jelöltté válhat?

Peter Ludlow veterán brüsszeli EU-szakértők mindezek láttán a Világgazdaságnak nyilatkozva úgy vélte, hogy a szerinte legvalószínűbb a döntés halasztása július közepére, amikorra letisztulnak a tényleges politikai erőviszonyok az új parlamentben.

Az alkotmány esetében szerdán általános volt a bizakodás, hogy ezúttal sikerül megállapodásra jutni, hiszen ezt mindenki nagyon szeretné. A külügyminiszterek hétfői tanácsülésén erős késztetés volt érezhető - vélte Klaus Haensch korábbi európai parlamenti elnök, aki az alkotmányozói fordulókon az EP-t képviselő honatyák egyikeként vehetett részt.

A kényes kérdések kapcsán az elnökség már szerdán este - lapzártánk után - kiteregette lapjait, és nyilvánosságra hozta álláspontját, amiben a szavazást érintve kiáll a kettős többség mellett, az Európai Bizottságnál az egy ország, egy biztos elvet vallja, a pénzügyi-gazdasági kérdések kezelésekor pedig lényegében a mai status quót folytatja, és nem ad - a konventtől eltérően - többletjogosítványokat az Európai Bizottságnak. (Prodi szerint ez az egyetlen "kiábrándító" elem az amúgy szerinte jó csomagban.)

Megfigyelők megjegyzik, hogy persze ettől még kerekedhetnek heves viták, például a kereszténység preambulumban történő említése kapcsán, miként a spanyolok is előállhatnak az "általános korrekciót" kérő igényükkel az európai parlamenti helyek számát illetően. Madrid a szavazati reformért cserébe vissza akarja szerezni a nizzai szerződésben "elveszített" 14 parlamenti helyét.