Újra regionális szerepben

A balassagyarmati képviselő-testület még áprilisi ülésén döntött arról, hogy 106 millió forintot átütemez az önkormányzat idei költségvetését terhelő, mintegy 120 millió forintos kamattörlesztési kötelezettségből. A város költségvetését az előző ciklusban vállalt nagy értékű fejlesztések következtében öszszesen 700 millió forintnyi hitelkötelezettség terheli.

Az idei deficit nagyobb, mintegy 500 millió forintot kitevő hányada a működési költségek területén jelentkezik, míg 200 millió forint a fejlesztési forrásokat érinti. Az 500 milliós működési hiány nagyobb részét a közalkalmazottaknak járó ötvenszázalékos, kötelező béremelés idei évre áthúzódó 300 milliós kötelezettsége teszi ki. Az elhatározott átütemezéssel, valamint a 100 millió forint értékben értékesítendő két önkormányzati ingatlan eladásával, illetve az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések támogatási keretéből igényelt 230 millió forinttal kezelhető lesz az idei év költségvetési hiánya. Az önkormányzat egyébként az idén összesen 8 és fél milliárd forintból gazdálkodik. Az előző években a költségvetés még 10-11 milliárd forintot tett ki, ám ebben az összegben benne foglaltatott a kórház-rekonstrukcióra fordított két és fél milliárd forintos címzett támogatás is, ami csupán megjelent a város büdzséjében, de a meghatározott célon kívül másra fordítani nem lehetett.

A májusi uniós csatlakozással Balassagyarmat a megyeszékhelyi pozíció elvesztése után először kap lehetőséget arra, hogy újra visszanyerje regionális vezető szerepét a térségben. A város oktatási, művelődési és egészségügyi létesítményei, azok kapacitása alkalmas arra, hogy a most megszűnt határ túloldalán, a város vonzáskörzetében élő mintegy harmincezer szlovákiai magyar oktatási és egészségügyi igényeit kielégítse. Ehhez persze nemcsak a városnak kell alaposan a zsebébe nyúlnia, de az uniós forrásokból is komoly pénzekre volna szükség, ám az intézmények megnövekedett forgalma jelentős pluszbevételekhez juttathatná a várost. Ugyanakkor kiapadhatatlan munkaerőforrásnak tűnik a jól képzett szlovákiai magyar munkavállalók többezres tömege.

Balassagyarmat kistérségi regionális központtá válását támogatják a város részvételével létrehozott kistérségi társulások is. Az Ipoly Eurorégió, valamint az Ipolytáj Területfejlesztési Társulás a térség 28-30 településének közigazgatási feladatait veheti át részlegesen a jelenlegi megyeszékhelytől. A többletfeladatok ellátásához természetesen társulhatnak források a központi költségvetésből, de tervezzük uniós források bevonását is.

Nagy múltú településünk az észak-déli irányú nemzetközi tranzitkereskedelem egyik jelentős pontja. Balassagyarmaton települt le Európa egyik legnagyobb kompresszorgyártó cége, a Delphi Harrison Calsonic amerikai-japán vegyesvállalat. A 13,5 hektár nagyságú balassagyarmati ipari park teljes körű infrastruktúrával ellátott területe kiválóan alkalmas a kis- és középvállalkozások letelepedésére. A terület közmű-kiépítettsége gyakorlatilag százszázalékos. A befektetők, vállalkozók részére összesen tíz telephely áll rendelkezésre, egyenként 0,7 hektártól másfél hektárig, változó telekméretekkel, de az ettől eltérő igényeket is rugalmasan tudjuk kezelni, igazodva a befektető elképzeléseihez. Az ipari park minden olyan gyártási vagy raktározási tevékenységet végző vállalkozást fogad, amely a környezetvédelmi feltételeknek megfelel. Az uniós csatlakozás után egyébként konkrétabbá vált a cégek érdeklődése, így például a Tescóval már előrehaladott tárgyalások folynak a városba településről. Ami az infrastrukturális fejlesztéseket illeti, augusztus végén adjuk át a várost észak felől elkerülő egy kilométeres utat. A beruházáshoz 800 millió forintnyi PHARE-támogatást kapott a város.