Jobban be kellene vonni a magántőkét az EU területi felzárkóztatási céljainak megvalósításába - fejtette ki Balázs Péter az unió egyik tanácsadó szerveként működő Európai Gazdasági és Szociális Bizottság előtt. Előadásában a biztos ennek érdekében új pénzügyi eszközök és módszerek kialakítását szorgalmazta.
Voltaképpen arról van szó, hogy érdekeltté tegyük a vállalati szférát az EU-célok megvalósításában való közreműködésben - közölte lapunk érdeklődésére Balázs Péter. Ha például egy régió kutatás-fejlesztési centrummá szeretne válni, ahhoz EU-forrásból lehetne finanszírozni az autópálya-építést, az állam építhetné ki a kutatói központokat, a régió forrásaiból lehetne megvalósítani azokat az ipari parkokat, amelyek a kutatási eredményeket hasznosítani kívánó cégeknek szolgálhatnának telephelyül, s a magánszféra hozzájárulása éppen ezeknek a cégeknek az odatelepülése lenne.
Hasonló összefogásra nyílna lehetőség a városrehabilitáció kapcsán. A helyreállított utcákban a magántőke éttermeket, szállodákat nyithatna, vagy más módon is hasznosíthatná üzleti céllal a megújuló városnegyedet. Balázs javaslatának a lényege az, hogy az eddiginél sokkal szervesebben épüljön be az EU kohéziós politikájába a magánszférának ez a szerepe.
Az EU-szintű PPP révén azoknak a nagy tagországoknak a vezető cégei is a kohéziós politika haszonélvezőivé válnának, amelyek jelenleg az uniós költségvetés csökkentését szorgalmazzák - hívta fel a figyelmet a biztos. Ez egyértelművé tenné, hogy az EU-büdzsé, illetve a felzárkóztatási pénzek nem egyfajta újraelosztási játék tárgyai, hanem olyan eszközök, amelyekkel sok egyéb forrást lehet generálni, sok egyéb tőkét is meg lehet mozgatni. A 2007 utáni EU-büdzsé ezáltal az átlagpolgárhoz is közelebb kerülhetne - véli Balázs Péter. (UGy)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.