Városi lakosok földjét kezelnék

Nemzeti Földalap Földbirtokkezelő és -hasznosító Kht. néven civil társaságot alapít a Magyar Földbirtokosok Országos Szövetsége (MFOSZ). Sátrai István, a Somogy megyei bejegyzésű szervezet elnöke elmondta: az alapító okiratot hamarosan benyújtják az illetékes cégbírósághoz. Az új kht. csak nevében hasonlítana az FVM felügyelete alá tartozó, önálló költségvetésű nemzeti földalapkezelő szervezethez (nfa).

Az nfa az 1,4 millió hektárnyi állami szántó és erdő hasznosítását végzi. A létrehozás előtt álló közhasznú társaság a magánkézben lévő termőföldek kezelésében, bérbeadásában és egyéb hasznosításában segítene a tulajdonosoknak.

Sátrai szerint ma egymillió, főként olyan, városban élő földbirtokos van az országban, aki fél-egy hektáros, zömmel örökléssel szerzett (részarány)földjével érdemben nem tud foglalkozni egyéb tennivalói miatt. Sokan azt sem ismerik, területük pontosan hol helyezkedik el, azt valójában ki műveli. Előfordul az is, hogy a használó évek óta tartozik a bérleti díjjal. Az elnök szerint az MFOSZ - amely a negyedik legnagyobb agrár-érdekképviseletként tartja számon magát - e tulajdonosoknak kíván segíteni a hasznosításban. A kht. létrehozása után minden hazai régióban irodát működtet majd.

Az elképzelések szerint a földbirtokosoknak egy vagyonkezelési szerződéssel a területek hasznosítását a kht.-re kellene bízniuk. A társaság közvetítő tevékenységét jutalékért végezné, amely a haszonbérleti díjak 5-9 százalékát tenné ki. A bevételek a társaság fenntartását, működtetését szolgálnák. Az MFOSZ úgy becsüli, hogy ma mintegy egymillió hektárnyi olyan földterület található az országban, amellyel tulajdonosaik nem tudnak törődni az elfoglaltságok, a jelentős utazási költségek és a nehézkes földhivatali ügyintézés miatt. A szervezet arra számít, hogy a rábízott terület nagysága egy-két éven belül elérheti az 500-600 ezer hektárt.

A földek megfelelő hasznosítása a tulajdonosok alapvető érdeke lenne, mivel a bérleti díjak a korábbi hektáronkénti 4-10 ezerről a közeljövőben 15-20 ezer forintra emelkedhetnek, főként a gazdálkodási biztonságot nyújtó uniós agrárszabályozás és a terület alapú támogatások miatt - véli a szervezet. Emellett a földbirtokosoknak arra is törekedniük kell, hogy földjüket minél hosszabb ideig megtartsák, hiszen a 350 ezer forintos mai átlagos hektáronkénti földár lassú növekedése is várható - mondta Sátrai.