Vissza a társadalombiztosítás rendszerébe

Számtalan törvénymódosítás jellemezte már a magánnyugdíjpénztárak elmúlt éveit, ám míg egyeseket kifejezetten kedvezőtlennek ítélt a szakma, addig a hétfőn elfogadott változtatások a piaci szereplők véleménye szerint kezelni tudja a gyakorlatban felmerült problémákat.

A magánnyugdíjrendszer szabályozási környezete 1997-ben a nyugdíjreform keretében született meg, majd öt évvel később két jelentősebb változással szembesülhettek az érintettek. Megszűnt az állami garanciavállalás a magán-nyugdíjpénztári kifizetések minimális szintjére (ez arra a vészhelyzetre szólt, amikor a pénztár maga nem tud legalább a tb-nyugdíj 25 százalékának megfelelő nyugdíjat biztosítani a pénztártagnak), és - azzal az indokkal, hogy sérti a fiatalok választási lehetőségét - az Orbán-kormány eltörölte a pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságát. Ez utóbbi meglehetősen tiszavirág-életűnek bizonyult, a szocialista-szabad demokrata kormány 2003. január elsejétől ugyanis ismét kötelezővé tette a pályakezdőknek a pénztárba való belépést.

Mindeközben a magánnyugdíjpénztárak tagjainak száma folyamatosan gyarapodott: 1998 végén a gazdaságilag aktív népesség már közel 35 százaléka választotta a magán-nyugdíjpénztári tagságot, s ez 2002 elején már 2,252 millió főt tett ki. A pénztárral szembeni bizalmat mutatja, hogy egy 2002 derekán napvilágot látott felmérés szerint a nem nyugdíjaskorú lakosság ugyan egyformán biztonságosnak tartja a tb-t és a magánnyugdíjpénztárakat, ám többen vannak, akik az utóbbi konstrukció magasabb hozamában bíznak. Ez is szerepet játszhatott abban, hogy a pénztári tagságot önként, azaz nem pályakezdőként választók csupán valamivel több mint egy százaléka (27 ezer fő) lépett vissza a tb-rendszerbe 2002-ben. (A tb-rendszerbe való egyszeri visszalépésre a nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi törvény azoknak adott lehetőséget, akik 2000. december végéig váltak pénztártagokká. A 2002. december végi határidő a törvény 2001. januári módosításának eredménye.) A visszalépők száma a nyugdíjpénztárak várakozásait is alulmúlta, hiszen akadtak, akik tagjaik 5 százalékának elmenetelével számoltak.

Úgy tűnik, az idő őket igazolta: az elmúlt másfél évben ugyanis számos megkeresés érkezett a pénztárakhoz olyan magánszemélyektől, akik ez idő alatt szembesülhettek a várható - s elégedettségre aligha okot adó - nyugdíjjárulékukkal leépítésük, illetve korai nyugdíjazásuk miatt. Nem volt megfelelő a pénztárak tájékoztatása? Nem mindenki gondolta át alaposan a 2002. végi határidő fontosságát? Azt aligha lehetett előre bekalkulálni, hogy a pénztárak - az összesített adatok szerint - 2000-ben negatív reálhozamot érnek el, s az elkövetkező három esztendő is hasonló szaldóval zárul. Az idei év az MNB kamatcsökkenései, s így az állampapírhozamok csökkenése miatt már jobbnak ígérkezik - mutatnak rá a piaci szakértők. Egy átlagos nyugdíjpénztári portfólió (85,5 százalék állampapír, 9,5 százalék részvény, 5 százalék külföldi részvény) az év első három hónapjában, nem évesítve, 4-4,5 százalékos hozamot érhetett el. Ez azonban aligha vigasztalja az érintetteket.

A nemzetközi gyakorlatban nem véletlenül van arra példa, hogy egy adott korhatár felett megtiltják a magánnyugdíjpénztárba való belépést - jegyzik meg egyes piaci szereplők. Mintegy 30 ezerre tehető jelenleg az 50 évesnél idősebb pénztártag, ám ha a korkedvezményes szakmában tevékenykedő 40-es korosztályt is beleszámítjuk, akkor további tízezrekkel bővül a kör.

ivatásos állományú személyekből, bányászokból kerül ki többek között az a réteg, amelyet munkaerő-piaci okok (többnyire leépítés) miatt hátrányosan érint a magán-nyugdíjpénztári rendszer - érvelt több szocialista képviselő. Göndör István május első felében nyújtott be módosító indítványt az Országgyűléshez, amelyben a rendvédelmi szervek átalakítását, létszámleépítését tartva szem előtt azt javasolta: azoknak, akik 1997 után váltak pénztártagokká, ám tíz éven belül létszámcsökkentés keretében nyugállományba helyezték, lehetőségük legyen a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépniük. Két, ugyancsak szocialista képviselő, Kórozs Lajos és Schvarcz Tibor ennél kiterjedtebben fogalmazott módosító javaslatában: azok a pénztártagok, akik 2013. január 1-je előtt vonulnak nyugdíjba, s a pénztártagságuk időtartama a 10 évet nem éri el, visszaléphessenek a tb-rendszerbe. A 2002 végéig nyitva álló lehetőséggel többen tájékozatlanságuk miatt nem éltek - hangzott az indoklás.

A T. Ház hétfőn zöld utat adott a törvénymódosításnak. Eszerint mindazok visszatérhetnek a tb-rendszerbe, akik 2013. január 1-je előtt mennek nyugdíjba, s pénztártagságuk nem éri el a tíz évet. További feltételt jelent, hogy a várható pénztári járadékuk összege kisebb legyen a tb-nyugdíj egynegyedénél. A piaci szereplők abból a szempontból üdvözlik a lépést, hogy ez nem csak egy partikuláris csoport problémáit kezeli, ráadásul viszszamenőlegesen is lehetőséget ad az érintetteknek a tb-rendszerbe való visszalépésre. Másfelől azonban előfordulhat, hogy 2013 tájékán ismét akadnak olyan pénztártagok, akik azzal szembesülnek, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagságuk kifejezetten hátrányt jelent számukra. Lehet, hogy egy újabb módosító javaslat lát majd akkor napvilágot a tb-rendszerbe való visszalépésre?