A városrehabilitáció útjai

n Egyedülálló kapcsolatot alakított ki Erzsébetváros Párizs III. kerületével. Megállapodást írtunk alá a párizsi városrész polgármesterével, illetve a francia főváros önkormányzatának vezetőivel: a francia szakemberek segítenek megírni Belső-Erzsébetváros rehabilitációs pályázatát, és lobbiznak annak érdekében, hogy uniós forrásokhoz juthassunk. A kerületi, a fővárosi, s a jelenleg meglévő állami pénzek sem elegendőek ugyanis ahhoz, hogy Budapest belső városrészeiben a leromlott állapotú épületeket, közintézményeket és közterületeket rendbe hozzuk. Számítunk a befektetőkre is, de vannak olyan feladatok, amelyeket piaci alapon a magántőke nem vagy nem teljes egészében fog megoldani helyettünk.

A főváros belső kerületei számára az egyik legfontosabb kérdés a városrehabilitáció. Az uniós csatlakozással új lehetőségek nyíltak előttünk, ezért is kezdeményezte a VII. kerületi önkormányzat rehabilitációs társulás létrehozását. A VI., a VII. és a VIII. kerületben már megszületett a döntés, most az V. kerületre és a fővárosi önkormányzatra várunk.

A társulás feladata lesz a belső városmag egységes szabályozási tervének kidolgozása, az egységes gyakorlat kialakítása és a városrehabilitációra elnyerhető források közös kezelése. Várakozásaink szerint az Európai Unió következő, 2007- 2013 közötti költségvetési ciklusában már nagyobb előrelépést érhetünk el.

A szűkös lehetőségek ellenére a kerületben már látszik az eredménye annak a tudatos helyi városfejlesztésnek, amit az önkormányzat évek óta folytat. Évente mintegy félmilliárd forint a felújítási keret, amelyre a társasházak pályázhatnak - egyetlen fővárosi kerület sem biztosít ennyi pénzt erre a célra. Emellett a fővárosi források is igénybe vehetők. Hogy jó úton járunk, azt az is bizonyítja, hogy egyre több a rendbe hozott épület. A Király utca körzetében néhány év alatt többszörösére nőttek az ingatlanárak, a kerület más részei is felértékelődnek, s egyre több komoly befektető érdeklődik a lehetőségek iránt.

Rehabilitációs akcióterületnek tekintjük Belső-Erzsébetváros egészét, a kerület középső részén a Rózsák tere és a Rózsa utca környékét, Külső-Erzsébetvárosban pedig a Garay tér és a Verseny utca körzetét. Főként a kerület belső része az, ahol csak úgy oldható meg a régi épületek felújítása, korszerűsítése, ha az ott élőket kiköltöztetjük. Arra törekszünk, hogy a lakók mindenképpen a kerületben maradjanak, ezért az önkormányzat kedvező feltételekkel biztosít számukra lakást az épülő új lakóházakban.

Nagy figyelmet váltott ki a közelmúltban, amikor civil szervezetek és polgárok egy kerületi, Holló utcai épület lebontása ellen tiltakoztak. Én is úgy gondolom, hogy nemcsak a műemlékeket, hanem a lehető legtöbb régi, a városrész arculatát, hangulatát meghatározó épületet meg kell őrizni. Polgármesterként azonban szembe kellett néznem a realitásokkal is. Nincs olyan befektető, aki vállalja egy összeomlás szélén lévő ház felújítását, mert a költségek nem állnak arányban a várható bevétellel.

Vonhatjuk védettség alá ezeket az épületeket, de ha sem az államnak, sem a fővárosnak, sem a kerületnek nincs pénze a rekonstrukcióra, rövid időn belül úgyis az összeomlás vár a házra. Párizs III. kerületében például azért vállalta a magántőke a rendkívül leromlott épületek rendbe hozását, mert a befektetők jelentős adókedvezményt kaptak az államtól és az önkormányzattól is. Nálunk erre sajnos a jelenlegi jogszabályok szerint nincs lehetőség.

Fontos feladatunknak tekintjük a kerületiek életminőségének javítását is, ezért kiemelten kezeljük a közintézmények és a közterületek megújítását. Szeretnénk elérni, hogy az itt élők ne költözzenek el, s bízunk abban, hogy a fejlődés eredményeképpen egyre több fiatal költözik majd Erzsébetvárosba. Ezért a szociális segélyezés mellett egyre inkább figyelünk az oktatási intézményekre. Folyamatosan újítjuk fel a kerületi iskolákat, s a mi középiskoláinkban ingyenes a nyelvvizsga, a jogosítvány és a számítógépes ismereteket bizonyító oklevél megszerzése.