Adóztatnak az önkormányzatok

Míg a rendszerváltás utáni évben mindössze háromszáz önkormányzat szedett helyi adót, már alig száz olyan település van, ahol egyáltalán nem kell fizetni. A legtöbb helyhatóság - mintegy 2600 - az iparűzési adó kivetésével élt, s ebből folyik be az összes helyi adó 85 százaléka. A második leggyakoribb viszont a magánszemélyek kommunális adója, amelyet a tavalyi adatok szerint több mint 2100 településen fizet a lakosság.

Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon alacsony az ingatlanadók aránya a bevételeken belül. Ennek magyarázata elsősorban az, hogy a vagyonosabb önkormányzatok - az elérhető magasabb iparűzési adó bevételei miatt - nem szívesen vállalják az épületek, telkek adóztatását. A rosszabb helyzetben lévő helyhatóságok, amelyek mégis e mellett döntöttek, az egyszerűbb adóztatási technika miatt jellemzően a magánszemélyek kommunális adóját vezették be.

A másik, szintén ingatlanra kivethető helyi adó az építmény- és telekadó. Az országos adatok szerint egyre több önkormányzat - mintegy 1500 - él ezzel. A települések kétharmada azonban csak a nem lakás célú ingatlanok után szed adót, s alig több mint háromszáz helyhatóság szánta rá magát a lakások adóztatására. Ebben az esetben is az alapterület alapján számolják ki a fizetendő összeget. Az egyik alapvető kritika az ingatlanadóztatás hazai gyakorlata ellen, hogy nem érvényesül a vagyonarányos közteherviselés. Az országban mindössze két olyan önkormányzat van, ahol - a nem lakás céljára szolgáló épületek esetében - érték alapú ingatlanadóztatást alkalmaznak.

A napokban nagy vihart kavart a fővárosban a III. kerületi önkormányzat, amely kommunális adót vetett ki, a döntést kedvezőtlen költségvetési helyzetével indokolva. Bár az országos adatok szerint a magánszemélyek helyi adóztatásában a kommunális adó a leggyakoribb, Budapesten viszonylag ritka ennek alkalmazása. A huszonhárom kerületből eddig négyben vetették ki.

A fővárosban a kétszintű önkormányzati rendszer miatt sajátos a helyzet. Az iparűzési és az idegenforgalmi adót a fővárosi önkormányzat szedi be, s az ebből származó bevétel szétosztását külön rendeletek szabályozzák. A kerületi önkormányzatok vethetik ki a kommunális adót, illetve az építmény- és telekadót. A fővárosi kerületek elsősorban ez utóbbit választották. A nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében mostanra kivétel nélkül kivetették ezt az adónemet, de kerületenként jelentős a szóródás a helyi rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok fajtája, mérete, az adóalanyok, illetve a fizetendő összeg tekintetében. A lakásokat viszont csak három kerület vonta be az adótárgyak körébe, de elsősorban csak a bérbe adott lakásokat érinti a fizetési kötelezettség.