Átlagon felüli magyar reálbér-növekedés

A tavalyi év összesített adatai alapján kismértékben ugyan, de Európa-szerte növekedtek a reálbérek - derül ki az Európai Munkaügyi Kapcsolatok Figyelőjének (EIRO) a jelenlegi EU-tagok mellett Romániára, Bulgáriára és Norvégiára kiterjedő elemzéséből. Magyarország ebből a szempontból még az általában gyorsabb növekedést felmutató tíz új EU-tag teljesítményén is túltett. A Merrill Lynch szerint hazánkban az idén azonban már érezhetően lassult a bérkiáramlás üteme, az pedig szakértők szerint korántsem biztos, hogy valaha is elérjük a régi tagok átlagos reálbérszínvonalát.

A hazai adatok alapján az idei év első két hónapjában a versenyszférában a fizikai dolgozók reálkeresete 0,4 százalékkal csökkent, a szellemi foglalkozásúaké pedig 2,8 százalékkal nőtt. A versenyszféra egészében, tekintettel a szellemi foglalkozásúak létszámára és a kereseti mutatókra, a reálkereseti mutatók ugyanezen időszakban 1,3 százalékos növekedést mutatnak.

Az Európai Unió bérezés területén megfogalmazott általános gazdasági irányelveinek az uniós tagállamok többsége megfelelt. Vagyis a nominális bérnövekedés üteme nem haladta meg a munkaerő termelékenységének bővülését.

Míg az egykori EU15-ben háromból két munkavállaló bér- és munkafeltételeit kollektív megállapodásokkal szabályozzák, addig a tíz újonnan csatlakozott országban a kollektív tárgyalások hatálya jóval korlátozottabb, tíz dolgozó közül mindössze négyet érintenek. A huszonöt tagúra bővült unióban - összesítve - a munkavállalók 67 százaléka tartozik valamilyen kollektív megállapodás hatálya alá. (KI)