E-akcióban az Európai Unió

Az Európai Unió tagállamai 2002 júniusában fogadták el az eEurope 2005 akciótervet, melynek egyik fő célkitűzése, hogy a közösség valamennyi polgára számára megteremtse a lehetőséget arra, hogy az információs társadalom tagjává válhasson. A program megvalósítása során az egyes tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy minél szélesebb körben elterjesszék az internetes technológiák alkalmazását az üzleti és a civil szférában egyaránt. Ha sikerül elérni az akciótervben megfogalmazott célokat, az jelentős mértékben hozzájárulhat az EU versenyképességének növeléséhez is az Egyesült Államokkal vagy a rendkívül dinamikusan fejlődő ázsiai gazdaságokkal szemben.

Az eEurope akciótervben kitűzött célok megvalósítása, az informatikai és távközlési szektor (ICT) fejlesztése a közösséghez május elsején csatlakozott tíz ország számára nemcsak a társadalmi átalakulás, de a gazdasági növekedés szempontjából is nagy jelentőségű. Azonban még az ezen a téren legfejlettebb új tagoknak is komoly fejlesztéseket kell megvalósítaniuk ahhoz, hogy teljesíthessék a célkitűzéseket - vonható le a következtetés a német SAP, a világ vezető vállalatirányítási rendszerek szállítójának megrendelésére készült tanulmányból. A felmérést készítő INSEAD nemzetközi üzleti iskola kutatói öt szempont alapján vizsgálták meg, hogy a jelenlegi 25 uniós tagállam és a három tagjelölt (Törökország, Románia, Bulgária) milyen eredményeket ért el az akcióterv megvalósításában. A felmérésben szereplő országokat az internet elterjedtsége, a modern online közösségi szolgáltatások megvalósítása, az elektronikus üzleteléshez szükséges környezet megteremtése, az informatikai infrastruktúra biztonsága és a szélessávú világhálós elérések aránya alapján hasonlították öszsze. Ezen mutatók alapján készült el az eEurope 2005 index, amely felkészültségük alapján pontozza és rangsorolja a tagállamokat és a jelölteket.

A tanulmány szerzői a megvizsgált országokat az index alapján négy csoportba sorolták: az it-szektor fejlettségét tekintve világszinten is vezető, az eEurope terv céljait teljesítő, azokat részben megvalósító és a még jelentős fejlődést igénylő országokra. A legfejlettebb csoportba kizárólag észak- és nyugat-európai országok tartoznak, amelyek világszinten is az élvonalban vannak az internetes technológiák alkalmazásában. A második kategóriában lévő tagállamok az EU-átlagot képviselik, az újonnan csatlakozók közül azonban mindössze két ország, Málta és Észtország került be ebbe a csoportba. Az új tagállamok zömét a harmadik kategóriába sorolták a tanulmány készítői. Ezekben az országokban az informatikai és távközlési szektor fejlettségi szintje még elmarad az uniós átlagtól, de egyes területeken már megközelíti azt. Magyarország az információs társadalom építése szempontjából a legkevésbé fejlett országok közé tartozik a felmérés adatai szerint. Hazánk mellett egy új tagország, Litvánia és három tagjelölt, Törökország, Bulgária és Románia került még ebbe a csoportba. Az eEurope akciótervben megfogalmazott célok megvalósításához ezekben az országokban még rendkívül komoly fejlesztésekre van szükség.