Európa-szerte sokallják az ünnepnapokat
Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter megszüntetné azt a szokást, hogy a csütörtökre eső ünnepnapok után pénteken sem dolgoznak a munkavállalók, de még jobbnak tartaná, ha egyszerűen megszüntetnének kettőt a piros betűs ünnepnapok közül. Ezzel párhuzamosan a munkaidőre vonatkozó szabályok messzemenő liberalizálását is szorgalmazza.
Míg utóbbi tervek egy része ősztől biztosan megvalósul, a fizetett ünnepnapok számának csökkentését még a kabineten belül sem támogatják. Herbert Haupt szabadságpárti szociális miniszter az APA hírügynökségnek kijelentette: meglepő, hogy a javaslat az ügyben egyáltalán nem illetékes pénzügyminisztertől származik. A vezető kormánypárt, az ÖVP vezetői a Ku-rier hasábjain ugyancsak elhatárolták magukat az ünnepnapok szűkítésének gondolatától, míg az ellenzéki szociáldemokraták abszurdnak nevezték Grasser felvetését, rámutatva: a csütörtökre eső ünnepnapok utáni péntekeket Ausztriában nem pluszban kapják meg a munkavállalók, hanem kötelező szabadságként veszik ki.
Franciaországban ezzel szemben maga Jean-Pierre Raffarin kormányfő terjesztette elő a pünkösdi munkaszünet megszüntetésének tervét. Párizsi lapjelentések szerint kötelezően csak az állami alkalmazottakat érintené a változás, a magánszektor számára csupán "ajánlanák" azt: ha azonban egy cégnél ragaszkodnak pünkösdhétfő otthoni megünnepléséhez, akkor helyette egy másik piros betűs napot kellene munkával tölteni.
Németországban is egyre élesebb vita bontakozik ki a munkaszüneti napok megkurtítását illetően, amit ott az egyes szövetségi államok közötti feszültségek is bonyolítanak (VG, 2004. július 13., 2. oldal). Hamburgi egyházi vezetők felvetették, hogy a vallási ünnepek helyett inkább az államiakon kellene spórolni. Példaként a német egység napjának október 3-ról az azt követő első vasárnapra való áttolását említik. A német iparszövetség (BDI) elnöke, Michael Rogowski azzal borzolta a kedélyeket, hogy kijelentette: el kellene gondolkozni azon, hogy a mostani - világviszonylatban kiemelkedően soknak számító - hat- helyett csak öthetes fizetett szabadságot kapjanak a dolgozók. Ezt az ötletet azonban még a munkaadók több képviselője is elutasítja - derül ki a Netzeitung híradásából. Mint Jürgen Hambrecht BDI-alelnök fogalmaz, téved, aki azt hiszi, hogy a munkaidő ilyen vagy olyan címen történő növelése önmagában kihúzza a kátyúból a német gazdaságot.
