Fontos posztokon a magyarok

A magyarok némileg több vezető tisztségre tettek szert az Európai Parlamentben a testület múlt heti alakuló ülésein, mint amekkora elvárható lett volna hazánk EU-n belüli súlyából adódóan. Ennek oka politikai elemzők szerint elsősorban az, hogy az EP két legnagyobb politikai csoportjában a viszonylag jelentős frakcióalkotó erők közé tartoznak honfitársaink.

Az Európai Néppárt tagpártjai között a Fidesz érte el a legmagasabb szavazati arányt a június 13-i választáson, s 12 képviselőjével a legnagyobb delegációt adja az új tagországok pártjai közül. Hasonlóan erős az Európai Szocialisták Pártján belül az MSZP pozíciója. Elemzők szerint a kétpártrendszer irányába elmozdult hazai pártstruktúra ezért az uniós szintű politikai csatározások szempontjából kifejezetten előnyös. Lengyelország például részben szétforgácsolódott pártszerkezete miatt nem jutott a magyarokéhoz hasonlóan erős pozíciókhoz.

Szájer József (Fidesz) az Európai Néppárt frakcióalelnöke lett, méghozzá a jelentős politikai befolyással járó jogalkotási munkacsoport vezetőjeként. Kósáné Kovács Magdát (MSZP) az Európai Szocialisták Pártjának első frakcióvezető-helyettesévé választották. Egy EP-bizottsági elnök lesz magyar: Fazakas Szabolcs (MSZP) a költségvetési ellenőrzési bizottságban. Három magyar bizottsági alelnök működik majd 2004-2009 között az EP-ben: Schmitt Pál (Fidesz) a kulturális bizottságban, Gurmai Zita (MSZP) a nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságban, Lévai Katalin (MSZP) pedig a polgári jogi bizottságban - jelenti a Bruxinfo.

A külső államokkal való parlamentáris kapcsolattartásért felelős bizottságokban egy magyar elnök lesz (Horvátország, a néppárti magyar delegáció adja) és három magyar alelnök (Románia, ezt is a néppártiak adják, a transzkaukázusi régió, itt az MSZP-s Hegyi Gyula rúghat labdába, illetve egy harmadik, akit egyelőre nem tudni, de azt is a néppártiak adhatják).