Terjed a hosszabb munkaidő

Egyre több ágazatra terjed ki Németországban a munkaidő-meghosszabbítás a leépítések és az üzembezárások elkerülése céljával. Az elmúlt héten nem múlt el nap anélkül, hogy valamelyik ipari vagy szolgáltatószektorbeli nagyvállalat ne jelentett volna be hasonló lépést.

Egy pénteki megállapodás eredményeként a DaimlerChrysler baden-württembergi dolgozói esetében 35-ről 39, a többek között csomagküldő szolgálatot is működtető Karstadt Quelle raktáraiban 40-42 órára növelik a heti munkaidőt. Helmut Merkel, az utóbbi cég igazgatótanácsának elnöke ebben látja a lehetőséget a korábban már bejelentett elbocsátások mértékének csökkentésére - tudósít a Handelsblatt.

A Thomas Cook utazási konszern alkalmazottai ezentúl másfél órával többet, 40 órát dolgoznak hetente. A vállalatvezetés ezenfelül a fizetések csökkentését is tervezi. Az építőiparban érdekelt Voith heidenheimi központjában dolgozó 3400 alkalmazottja számára készített egy olyan takarékossági csomagot, amely évente két és fél héttel több munkát, a túlórapótlék eltörlését és kevesebb fizetést jelent. Cserébe viszont nemcsak a jelenlegi termelés marad Heidenheimben, hanem még bővítik is az üzemet. Az elektromos készülékeket gyártó Bosch három, németországi üzemében a dolgozók a teljesítményfüggő prémiumról mondtak le, a motoros fűrészeket előállító Stihl pedig a 40 órában dolgozó alkalmazottak számát növeli, a menedzsment megfogalmazása szerint a cég "innovációs folyamatainak segítése" céljával.

Az üzemi szintű munkaidő-meghatározást a gépipar legutóbbi ágazati kollektív szerződésének módosítása tette lehetővé. Németországban ugyanis a sok helyütt 35 órás munkahetet nem törvényben rögzítették (miként francia földön), hanem az érdekképviseletek megállapodásai alapján. Ez nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé, mint a Rajnától nyugatra, de a francia munkaadók is keresik a lehetőséget a munkaidő meghosszabbítására: a közelmúltban a Bosch lyoni üzemében szavaztak elsöprő többséggel erre a dolgozók. Noha ez szocialista parlamenti képviselők szerint törvénysértő, Nicholas Sarkozy gazdasági miniszter hajlik az elfogadására, bár leszögezte: a többletmunkáért több fizetség is jár.

A német- és franciaországi trend szakértők szerint elsősorban annak a nyomásnak a következménye, amelyet a globalizáció gyakorol a világméretekben tevékenykedő vállalatokra. Az európai termelékenység ugyanis jócskán elmarad az amerikaitól, miközben a bérköltségek hasonlóak - emlékeztet a Financial Times.

A valódi magyarázatot azonban a termelékenységi adatok részletes elemzése nyújtja. Az egy ledolgozott munkaórára jutó termelékenység ugyanis meglepően magas az öreg kontinensen: Franciaországban például 5 százalékkal még meg is haladja az USA-ban regisztráltat. A 35 órás munkahétnek tulajdoníthatóan azonban az egy alkalmazottra jutó éves kibocsátás mintegy negyedével marad el az amerikai szinttől.

A megoldás tehát egyszerűnek tűnik: többet kell dolgozni Nyugat-Európában. Az OECD egyik közelmúltbeli elemzése is arra hívta fel a figyelmet, hogy "az egy főre jutó GDP terén élvezett jelentős amerikai előny, különösen a fejlett európai gazdaságokkal összehasonlítva, sokkal inkább a ledolgozott órák számában mérhető különbségen alapul, mintsem a munkaórák termelékenységében".