A plafon 25 millió forintra nő

Nem volt átütő sikere a tavaly októberben startolt midihitelnek: a 12 banknál és 147 takarékszövetkezetnél elérhető konstrukcióra június végéig csak 71 hitelkérelem érkezett, összesen 450 millió forint értékben - mondta Vadász Márton, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Az első fél év végéig megkötött hitelszerződések száma 53, értékük 350 millió forint.

Ez lényegesen elmarad a gazdasági tárca várakozásaitól. Ugyanis - mint arról korábban beszámoltunk - a kis- és középvállalkozóknak (kkv) 3-10 millió forint fejlesztési hitelt nyújtó konstrukció meghirdetésekor arra számítottak, hogy a program keretében 2003-ban 300-400, az idén pedig 1000-1200 vállalkozás kaphat kedvezményes kölcsönt.

Az eddigi tapasztalatok alapján a szaktárca a konstrukció átalakításán dolgozik - tudtuk meg Vadász Mártontól. A tízmilliós felső határt 25 millióra tervezik emelni. Ezenkívül néhány kisebb változás is várható, utóbbi részleteit azonban még nem árulta el. Mindettől a midihitel vonzóbbá válását remélik.

Az eddigi gyér érdeklődésnek szakmai körökben több okát is látják. Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke lapunknak korábban nyilatkozva a sikertelenség feltételezett okai között az EU-csatlakozásra való kivárást, az egyszerűbb Széchenyi-kártyát és a hitelkonstrukció némileg túlbürokratizáltságát említette.

A midihitelt már meghirdetése előtt bírálatok érték szakmai körökben - emlékeztetett Nagy Miklós, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) ügyvezető igazgatója. A hitelt pénzintézetek folyósítják saját kockázatukra, hiszen csak a kamatok csökkentésére vonatkozik az állami segítségnyújtás. A hitelek engedélyezése a banki üzletszabályzatnak megfelelően történik, sok helyen a vállalkozás adatait számítógépes program elemzi és adja meg hitelképességi minősítését. Ez nem kedvez az induló vagy éppen termékstruktúra-váltásra készülő veszteséges vállalkozásoknak. A fedezeti követelmény is magas, s problémát jelent a szükséges fedezetbiztosítás, aminek a jelentkező birtokában kell lennie, ha igénybe kíván venni vissza nem térítendő támogatást is. A konstrukció néhány ágazatra, tevékenységre (mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozó ipar, export-előfinanszírozás) nem is igényelhető, miként nem vehető igénybe a hitel üzletrészvásárláshoz sem. Ezen okok miatt a midihitelt a bankok az eleve hitelképes ügyfeleknek kínálják. Tehát a támogatás nem az eredeti célokban meghatározott ügyfélkört éri el, hanem a bankok számára nyújt többletbevételt, az ő profitjukat növeli, és nem a kisvállalkozá-

sok fejlődését segíti elő - fogalmazott korábban Nagy Miklós lapunknak.