Bojkottált helyesírási reform

Újabb megpróbáltatás elé néznek a németek - írja a londoni Financial Times. A növekvő munkanélküliség, a kormány gazdasági reformjai okozta elbizonytalanodás után most még a helyesírási reform is újra napirendre került. A felvetés közönsége azonban nem csekély: oda tartozik minden iskolás és csaknem valamennyi családtagja. Az anyagi következmények millió eurókban mérhetők.

A vihart az Axel Springer és a Spiegel kiadó keltette azzal, hogy bejelentették: bojkottálják az 1998-ban bevezetett reformot. Kezdeményezésükhöz csatlakozott a Süddeutsche Zeitung, sőt, a minden balhéban otthonos berlini taz is. A Tagesspiegelből rövidített címét is kis betűkkel feltüntető taz ma csakis kis betűkkel jelenik meg: egyetlen német főnév sem kap nagy kezdőbetűt (valamikor ezzel is próbálkoztak a reformerek, de nem jártak sikerrel).

A német helyesírást viszonylag leegyszerűsítő reform kidolgozását sok próbálkozás után 1986-ban határozták el a tartományi kultuszminiszterek, 1995-re lett belőle szabályrendszer, azt 1998-ban vezették hivatalosan be azzal, hogy egy ideig a régi meg az új egymás mellett élhet. A közelmúltban döntöttek úgy, hogy 2005 augusztus elsején lejár a kettősség.

Az iskolákban a tartományok többségében hat éve bevezették az új helyesírást, valamennyi tankönyvet e szerint írtak át. Az összköltségeket senki sem meri felbecsülni, de a Financial Times Deutschland szerint évente mintegy 200 millió euróba kerül az új tankönyvek kiadása; az újabb átállás egyszeri költségeit további 250 millióra lehet tenni.

Politikailag is kapós lett a téma: a kereszténypárti tartományi miniszterelnökök nyomban pártfogásukba vették a régi helyesíráshoz való visszatérést, s a propagandisták a kérdést kampánytémává tették a tavaszi tartományi választásokra, aminek csak az a hátulütője, hogy az ügyben dönteni hivatott kultuszminiszteri konferencián az egyhangúság a szabály.