Árfolyam és hozamok: a makroadatok hatásai
A forintárfolyam és az állampapír-piaci hozamok alakulása a magyar gazdaság helyzetét, valamint a nemzetközi és regionális piaci helyzetet egyaránt tükrözi. Az elmúlt időszakban a gazdasági növekedés, az infláció és a fizetési mérleg adata gyakorolt jelentős hatást a pénz- és devizapiacra. Míg a gazdasági adatok árfolyamra gyakorolt hatása a legtöbbször átmenetinek bizonyult, addig az éven túli állampapírhozamokat tartósan megemelte a gazdaság egyensúlytalanságával kapcsolatos bizonytalanság.
A pénzpiacokat folyamatosan érik különböző forrásból fakadó impulzusok. A forint árfolyamát és a hazai állampapírok hozamait a magyar gazdaság helyzetével kapcsolatos információk, nemzetközi pénz- és tőkepiaci fejlemények, valamint regionális hatások együttesen alakítják. Az elemzők gyakran a makrogazdasági események segítségével próbálják magyarázni, illetve előre jelezni a pénzpiaci folyamatokat, hiszen az árfolyamok meghatározásában szerepet játszó befektetők befektetési döntéseik meghozatalánál kiemelt jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy milyen állapotban van a gazdaság. A javuló, illetve romló fundamentumok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a befektetőknek az ország fizetőeszközével, állampapírjaival, egyéb befektetési lehetőségeivel szembeni bizalmának erősödéséhez vagy megingásához. Alapvetően ez a bizalom határozza meg, hogy a befektetők milyen áron, vagyis milyen árfolyam- és kamatszint mellett hajlandóak befektetni az országban. A befektetők élénk figyelemmel kísérik a gazdaság állapotára vonatkozó adatok alakulását, és egy-egy új információ hatására átértékelhetik korábbi véleményüket, átrendezhetik portfóliójukat, s ez tükröződhet aztán a hazai fizetőeszköz értékében és az állampapír-piaci hozamokban is.
Megvizsgáltuk a legfontosabbnak tartott gazdasági adatok - a fogyasztóiár-index, az ipari termelőiár-index, a bruttó hazai termék növekedési üteme (GDP), a fizetésimérleg-egyenleg, az ipari termelés növekedése, a foglalkoztatottság és munkanélküliség, az államháztartás hiánya - publikálásának piaci hatásait. E hét adat mellett az MNB által megjelentetett Jelentés az infláció alakulásáról című kiadvány, és a Reuters-elemzői felmérések közzétételének hatását is bevontuk a vizsgálatba. Ahol ez lehetséges volt, összefüggést kerestünk az adatnak az elemzői várakozásoktól való eltérése, azaz a meglepetés mértéke és a pénzpiacon bekövetkezett hatás között.
Eredményeink a magyar adatokon visszaigazolják a nemzetközi tapasztalatokat. A pénzpiacra a közölt adatok nagysága csak kismértékben hat, a mérvadó hatást az adatok várakozásoktól való eltérése, az információ váratlan része gyakorolja. Ennek oka, hogy az új adatra vonatkozó várakozások, az ezekből származó információk folyamatosan beépülnek a piaci árakba, árfolyamokba. Ily módon a következő közlésnél az árfolyamra és hozamokra az adat váratlan része, a meglepetés gyakorol hatást. Elsősorban akkor sikerült az új információk hatását kimutatnunk, amikor elég rövid időszakot választottunk az egyéb hatások kiszűréséhez, illetve más esemény nem befolyásolta a változást - ami részben szintén összefügg az időszak rövidségével. A gazdasági adatok jól elkülöníthető csoportokba oszthatóak. Az első csoportot a fogyasztóiár-index, a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme és a folyó fizetési mérleg egyenlegének adatközlései alkotják, amelyeknek kimutatható hatásuk van a pénzpiacra. Ezen adatok közlése a legtöbb esetben lényegesen nagyobb elmozdulást okozott a forint árfolyamában és az állampapír-piaci hozamokban, mint ami az adatközlés nélküli napokon volt tapasztalható. Azon túl, hogy a pénzpiac láthatóan érzékenyebb ezen bejelentésekre, az árfolyam és a hozamok változása elsősorban az adatok váratlan részével mutat erős kapcsolatot, vagyis a pénzpiaci folyamatok szempontjából főként az adatnak az elemzői várakozásoktól való eltérése a meghatározó, és nem az abszolút nagysága. E három adat esetében mind a várakozásoktól való eltérés iránya, mind a mértéke befolyásoló hatással van az árfolyam- és hozammozgás irányára és mértékére.
Az árfolyam esetében az új információ hatása rövid ideig, leginkább a bejelentést követő néhány órában mutatható ki. Egynapos időtávot vizsgálva már nem volt statisztikailag kimutatható a kapcsolat, az árfolyam visszatért arra a szintre, amelyet a gazdaság általános állapota, a külső és belső egyensúlytalanság mértéke, továbbá az adott időszaki regionális és nemzetközi piaci tendenciák együttesen indokoltak. Amikor kiszűrtük a mintából azokat a napokat, amelyeken az adatközlés mellett más fontosabb esemény is alakította az árfolyamot, az összefüggés a napi változásokat tekintve is fennmaradt.
A tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a vizsgált időszak jelentős részében (különösen a 2002. év folyamán) a piac hitelesnek tekintette az MNB azon törekvését, hogy az alacsony infláció elérése érdekében erős árfolyamszintet kíván fenntartani. Az árfolyamra vonatkozó várakozásokat valószínűleg ez a piaci nézet orientálta, és emiatt a gazdasági adatok csak rövid ideig voltak képesek hatást gyakorolni a forint árfolyamára.
A gazdaság helyzetével kapcsolatos új adatok megjelenése a hosszú lejáratú, a költségvetés kamatkiadása szempontjából kulcsfontosságú éven túli lejáratú állampapírok hozamaira tartósabban hatott, az összefüggés az egynapos változásokat tekintve is kimutatható volt. A kapcsolat szorosságát a kirívó értékek mintából való kiszűrése sem módosította lényegesen. A hosszú lejáratú állampapírok hozamaira gyakorolt hatás az átlagnál erőteljesebb: egyrészt szorosabb volt az adat váratlan részével való kapcsolat, másrészt ugyanolyan mértékű meglepetés nagyobb változást okozott a hosszú futamidejű papírok hozamaiban, mint a rövid lejáratú állampapírok hozamaiban.
Az új adatok kimutatható hatása ellenére is úgy tűnik, hogy egy-egy adat megjelenése önmagában inkább csak ideiglenesen és kismértékben hat az árfolyamra és a hozamokra. Tartós elmozdulás akkor következik be, ha több, egymást erősítő adat hatására megváltozik a piac értékelése a gazdaság általános állapotáról, és a várható jegybanki reakciókat is másképpen ítélik meg.
A második csoportba tartozik az ipari termelés és az államháztartás hiánya, amelyek esetében nem volt tapasztalható hasonló összefüggés, az új információ meglepetés részével való kapcsolat nem volt statisztikailag kimutatható. E mögött az húzódhat meg, hogy a költségvetés alakulását illetően az elemzői felmérés és az adatközlés között is folyamatosan jelennek meg információk (például a Pénzügyminisztérium havi prognózisa), így az új információ hatása nem koncentráltan a közzététel idején jelentkezik. Az ipari termelés esetében az elemzői előrejelzések legtöbb esetben jelentősen eltérnek a tényértéktől, így lehetséges, hogy nincs kitüntetett szerepe a várakozásoknak, és emiatt nem mutatható ki összefüggés.
A többi adat (ipari termelőiár-index, munkanélküliség stb.) esetében maga az adatbejelentés nem befolyásolta kimutatható mértékben az árfolyamot és a hozamokat, az elemzői előrejelzések hiányában pedig nem volt lehetőség a várakozásoktól való eltérés vizsgálatára.
