Cseh vita az euróbevezetésről

Klaus - akit az AFP mint korábbi liberális közgazdászt és egyúttal euroszkeptikus politikust idéz - ez alkalommal azzal érvelt, hogy az egy főre eső bruttó hazai termékben meglévő eltérés túl nagy Csehország és az uniós tagállamok között. Piaci árfolyamokon a szóban forgó cseh mutató egyharmada az egész EU-ban mért átlagnak, de vásárlóerő-paritáson sem sokkal jobb a helyzet.

Ilyen körülmények között az euró gyorsított bevezetése kedvezőtlen hatással járna az ország gazdaságának egészére nézve - figyelmeztetett az államfő, aki semmilyen hátrányt nem látna abban, ha ezen a területen más új tagállamok megelőzik Csehországot. Klaus arra is rámutatott, hogy a saját valutájukat megtartó, régi EU-tagállamok számára előnyökkel jár az euróövezeten kívüli lét. A politikus egyúttal bírálta az új miniszterelnök, Stanislav Gross minapi nyilatkozatát, amelyben 2010-re prognosztizálta az egységes valuta átvételét, és 2008-ra a stabilitási paktum feltételeinek teljesítését, mert azzal - hangzik a vád - azok oldalára állt, akiknek nincs kockázatuk a dologban.

Tuma viszont a Reuters szerint kijelentette, hogy a jegybankra a folyamatban inkább tanácsadói, semmint döntéshozói szerep hárul. Gazdasági szempontból legalább annyi érv szól az egységes valuta gyors bevezetése mellett, mint ellene - érvelt a cseh központi bank vezetője, aki arra emlékeztetett, hogy a stábja mindig is a feltételek mielőbbi teljesítését sürgette, beleértve a szükséges államháztartási reformok gyorsított végrehajtását.

A költségvetés szanálása azonban - a CTK jelentése szerint - újabb és újabb nehézségekbe ütközik. A kormánynak most például az okoz gondot, hogy miként lehet időben végrehajtani az államigazgatásban szükséges 30 ezer fős létszámleépítést. Az eredetileg háromévesre tervezett karcsúsítási programban jövőre - a tervezett 11 ezer helyett - mindössze ötezer embernek tudnak felmondani, eközben az egyes tárcáknál korábban elbocsátottakat vesznek vissza.