A munkaadók kockázatát, költségeit növeli, ha kimaradnak a vállalatok a képzések és a munkaerő-piaci igények összehangolásából - állítja a Tárki kutatása, amely a diploma és a munkaerőpiac kapcsolatát elemzi. A felsőoktatás bővülése, a képzés romlása miatt a cégek nem tudják, milyen diplomás munkavállalót "vásárolnak", a diplomás pályakezdők pedig olyan állásajánlatokat is elfogadnak, amelyek a munka és a bérezés szempontjából sem kielégítők számukra.
Úgy gondolják, állásból könynyebb megfelelőbb állást találni, mint ha nem dolgoznának - fogalmaz a kutatás, amely ennek ellenére állítja: nincs diplomainfláció Magyarországon.
A tanulmány utóbbi állítását a felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci helyzetével indokolja, mivel flexibilitás és kereset tekintetében jóval kedvezőbb helyzetben vannak, mint a képzetlenebb munkavállalók. A Tárki szerint veszélyt jelenthet, ha a hazai oktatási intézmények csak saját érdeküket követik, vagyis a hallgatói fejkvóta maximálására törekednek, és nem érdeklik őket a diákok munkaerő-piaci esélyei. Róbert Péter habilitált egyetemi docens, az elemzés készítője úgy fogalmaz: ahhoz, hogy továbbra se alakulhasson ki diplomainfláció, a képzés szerkezeti arányaira és irányaira a munkaadóknak is befolyással kellene lenniük.
Ha nem is a diploma elértéktelenedését, de a pályakezdők munkaerő-piaci félelmeit mutatja az UnivPress-ranking kutatás, amelyet az Universitas Press Képzési és Tudományos Információs Ügynökség készített. A megkérdezettek több mint 16 százaléka véli úgy: nem vagy nem valószínű, hogy egy-két éven belül diplomájának megfelelő munkakörben tud elhelyezkedni. A legoptimistábbak a műszaki, a közgazdasági és az orvostudományi pályakezdők, míg a bölcsészek, agrár- és természettudományi végzettségűek hisznek legkevésbé sikerességükben. A megkérdezettek közel fele mondta, hogy jól hasznosítható tudást kapott a felsőoktatási intézménytől, csaknem 30 százalék azonban közepesre értékelte ezt.
A kutatás vezetője, Fábri György szerint szükség van egy szakterületenkénti felsőoktatási rangsorra, amely hallgatók, tanárok, munkaadók számára is információt biztosít. A rangsorállításnak Európa több országában is hagyománya van, Németországban például a Der Spiegel egyetemi oktatók és neves professzorok véleménye alapján állapítja meg az egyetemi presztízst. Fábri György szerint Magyarországon az egyetemi-főiskolai hallgatók véleményét, valamint a munkaerő-piaci visszajelzéseket kellene mérvadónak tekinteni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.