Lakásvásárlás lízingben

A legfrissebb lakáspolitikai tervezetben súlyponti szerepet kapott a fiatalok lakáshoz jutása. Bevezetnék részükre a lakáslízingelési konstrukciót. Az ebben részt vevők "ingyen" kaphatnák meg a lakást, amit helyettük valamelyik kereskedelmi bank vásárolna meg. A vételárat lízingdíj formájában törlesztenék. Ha valaki öt év eltelte után nagyobb vagy kisebb lakásba szeretne költözni, szabadon rendelkezhet a befizetett lízingdíjjal. Ám ha nem telik el az öt év, "elvész" a pénz. A fiatalok lakáshoz jutását segítené a korábban kanadai modellként megismert módszer is, ami alapján igen kicsi, 10-15 százalékos önrésszel juthatnának első lakásukhoz a fiatalok.

Mivel a saját részbe be lehet számítani a szociálpolitikai támogatás összegét, az is előfordulhat, hogy gyakorlatilag egy fillér nélkül lép be valaki a lakáspiacra.

A bankoknak elvben egyik megoldásnál sincs különösebb kockázatuk - vélik a koncepció kidolgozói -, mert az állam egy speciális garanciaalappal áll a konstrukciók mögé. Úgy számítják, hogy ez 3-4 milliárd forintot jelentene a költségvetésben. Értesülésünk szerint "van fogadókészség" a Pénzügyminisztériumban, hogy a jövő évi büdzsét ennek megfelelően alakítsák.

Bár úgy tudni, jövőre általában véve jelentősen nőnek az illetékterhek, továbbra is napirenden van, hogy a használt lakást vásárló fiatalok esetében emelkedik az igénybe vehető illetékkedvezmény összege: egyes hírek szerint a jelenlegi 40 ezerről százezer forintra. Ugyancsak a prioritások között szerepel - bár korántsem új ötletként - az úgynevezett félszocpol kiterjesztése. E szerint akkor is járna az állami támogatás, ha használt lakást vásárolnak, csak éppen fele összegben. Vagyis például egy gyermek után nem 800 ezer, hanem csak 400 ezer forint lenne a felvehető összeg, két gyermek pedig egymilliót "érne".

Az új elképzelések között a bérlakásépítéssel szemben a bérbeadás kap elsőbbséget. Ennek jegyében - az egyes számítások szerint 80 százalékos arányt is elérő feketepiac kifehérítésére - megfelezik a bérbeadás után fizetendő forrásadó mértékét, így az a jelenlegi 20-ról 10 százalékra csökkenne. Ugyanakkor megszüntetnék a gyenge hatásfokúnak minősített bérlakás-építési támogatások rendszerét.

A koncepció, amely várhatóan része lesz az új kormányprogramnak, egy-két héten belül a kormány elé kerül.