Vita a külső menekülttáborokról

Az utóbbi napokban az váltott ki több oldalról is tiltakozást, hogy Rocco Buttiglione, a novemberben hivatalba lépő új és bel- és igazságügyi biztos a Reutersnek adott interjújában támogatásáról biztosította Otto Schily német belügyminiszter javaslatát a menekülttáborok felállítására. A biztosi poszt várományosa szerint az elképzelés megvalósítása esetén a táborokban segítséget és felvilágosítást lehetne biztosítani a migránsok számára, ám egyúttal azt is hatékonyabban lehetne kiszűrni, kik szorultak valóban segítségre, illetve, kiket kell visszatoloncolni eredeti hazájukba.

Emberi jogi szempontokra hivatkozva élesen támadta a nyilatkozatot tegnap az Európai Parlament liberális képviselőcsoportja, amelynek vezetőjeként Graham Watson a minap egyértelműen a tervezettel ellentétes álláspontra helyezkedett. Hasonlóan vélekedett Daniel Cohn-Bendit, az EP zöldfrakciójának vezetője is, aki a Líbiában jelenleg is működő menekülttáborokban uralkodó katasztrofális állapotokra hívta fel a figyelmet. Az EP jobbközép képviselőcsoportja egyelőre nem foglalt egyértelműen állást a kérdésben. Vezetőjük, Hans-Gert Pöttering nyilatkozatában elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a leghatékonyabb orvosságként a menekülteket kibocsátó államokban kellene olyan gazdasági feltételeket teremteni, amellyel elejét lehetne venni a tömeges migrációnak. Ezzel párhuzamosan élesen bírálta a tervezetet a közelmúltban több civil szervezet, amelyek közül az Amnesty International egyenesen törvénytelennek nevezte a koncepció megvalósítását. Az egyes tagállamok véleménye erősen megoszlik a kérdésben, az öt legnagyobb tagország - Német-, Spanyol-, Olasz-, Franciaország és az Egyesült Királyság - belügyminiszterei várhatóan október elején tartanak egyeztetést Firenzében. Lapunk a magyar kormányzati szerveket is megkereste, ám idehaza még nem alakították ki a koncepcióval kapcsolatos hivatalos álláspontot.

Az idén a nagy visszhangot kiváltó esetek ellenére is csökkent valamelyest az Európára nehezedő migrációs nyomás. A menedékjogért folyamodók száma az idei év első felében mintegy 20 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest a régi tagállamokban. Igaz, az új tagországok többségében - Magyarország kivételt jelent - ugyanezen időszakban nőtt a kérelmezők száma.