Gond lehet a szlovén nyelvtörvényből
Távlatilag a magyar befektetőknek is számolniuk kell a közelmúltban hatályba lépett szlovén nyelvtörvénnyel - véli a ljubljanai magyar külgazdasági attasé. Szűcs R. Gábor lapunknak elmondta: több ország - így Ausztria és Olaszország - élénken tiltakozott a törvény bevezetése ellen, hangsúlyozva az a négy uniós alapszabadság közül legalább kettőt sért: a tőke és a munkaerő szabad áramlását.
Magyarország eddig azért nem emelte fel a szavát a törvénnyel szemben, mert azon kevés magyar vállalkozás, amelynek érdekeltsége van Szlovéniában, zömmel helyi alkalmazottal dolgozik, így nem "zavarja" például az a szabály, hogy a vállalaton belül a feljegyzéseket is szlovén nyelven kell készíteni. Ugyanakkor annak a magyar vállalkozásnak, amely fontolgatja például, hogy részt vesz az ottani privatizációban, már számolnia kell a nyelvtörvény szabályaival - mutatott rá a külgazdasági attasé.
A szlovén nyelv használatáról szóló törvény ugyanis valamennyi, Szlovéniában bejegyzett vállalatra vonatkozik, függetlenül annak tulajdonosi viszonyaitól. Rendelkezéseit a külföldi beruházók főleg azért kifogásolják, mert szerintük ez a szlovén munkavállalóknak biztosít lényeges előnyöket, a vállalatvezetésben előnyhöz jutnak a szlovén anyanyelvűek, s a privatizáció során - a törvény következtében - a helybeli pályázók a külföldieknél kedvezőbb helyzetből indulnak.
Ezen túlmenően a törvény hatálybalépése után jóval nehezebb és körülményesebb az olcsóbb megoldást jelentő, de szlovénül esetleg gyengébben beszélő szerb, bosnyák, macedón, albán munkaerő alkalmazása, nem szólva a fordítások többlet költségeiről. Számos olyan vélemény van, amely szerint az Európai Bíróság hatályon kívül fogja helyezni a szlovén rendelkezést. (NVZs)
