Költségvetési részletek
Pótköltségvetés. A kormánynak gyakorlatilag soha nem kellene pótköltségvetést készítenie akkor, ha a szerdai állapot szerint marad a pótköltségvetés-készítési kötelezettségről rendelkező passzus a 2005-ös költségvetési törvényjavaslatban. Jelenleg akkor kellene pótköltségvetést készítenie a kormánynak, ha a hiánytúllépés meghaladja a törvényben szereplő kiadási főösszeg 5 százalékát. Az államháztartási törvény vonatkozó paragrafusa azzal egészülne ki, hogy 2,5 százalékos deficiteltérés esetén költségvetési törvénymódosítást kell a parlament elé benyújtani. A következő bekezdés ugyanakkor arról szól, hogy a büdzsémódosításnál súlyosabb szankciót, a pótköltségvetést a kiadási főösszeg 5 százalékát meghaladó hiánytúllépés esetén kell alkalmazni.
Közalkalmazotti bérek. A bértábla első fizetési fokozatához tartozó illetmény 8 százalékkal emelkedik 2005-ben a költségvetési törvényjavaslat szerint. A szorzószámok minden osztály esetében változatlanul maradnak. Az alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörökben az eddigi 56 000 helyett 60 500 forint lesz az alapilletmény. A középiskolai végzettségűek illetménye 64 800 forintra változik, míg a főiskolai végzettségű közalkalmazottak alapilletménye 100 ezerről 108 ezerre emelkedik. Az egyetemi végzettségűek alapbére 129 600 forint lesz. Az egyetemi végzettség mellett tudományos fokozattal is rendelkezők az eddigi 132 500 helyett 143 100 forintos illetményre számíthatnak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött első három évben.
Önkormányzatok. A helyhatóságok a költségvetésből 92,7 milliárd forinttal kapnak többet 2005-ben. Ez 1336,6 milliárd forintot jelent. Az előző évekkel azonos, 40 százalékos lesz a személyi jövedelemadó átengedésének mértéke. Változatlanul 10 százalék helyben maradó szja-ra számíthatnak a települések, s 30 százalék a normatívan elosztott rész aránya. A költségvetési törvényjavaslat szerint az ésszerű feladatszervezés ösztönzése jelent változást az önkormányzati forrásszabályozásban. Megjelenik a költségvetésben a kistérségi társulások és a feladatellátás ésszerűsítésének támogatása. Átalakul a hazai finanszírozású fejlesztési támogatási rendszer. A decentralizáció jegyében a minisztériumok előirányzatainak egy részét regionális programokhoz csoportosítják.
Autópálya-építés. Folytatódik az autópálya-építési program, ám a finanszírozási rendszert drámai módon átalakítják - derül ki a ma a parlamentnek benyújtandó költségvetési törvényjavaslatból. A büdzsét kevésbé terhelik ezek az infrastrukturális beruházások, mert azoknak a forrását a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló konstrukcióból (PPP) fedezik. Az autópályák finanszírozási rendszerének átalakításából származó bevételek a korábbi évek ráfordításainak visszatérüléseként a költségvetés rendes bevételét képezik. A PPP-projekt nem újdonság ezen a területen: az M6-os egy 58,6 kilométeres szakasza már így épül majd egy 2003-as kormányhatározat alapján, és az M5-ös második szakasza is ilyen finanszírozási módszerrel valósulna meg.
