Lakásprogram: szűkülő eszközök

A lakásprogram sikere ellen hat az új lakásszám bővülését korlátozó, 2005. évre tervezett illetékszabályozási elgondolás, melynek kiküszöbölése indokolt. A 2005. évi adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvény tervezete 158. §-ában visszalépés az új építésű lakások szerzésére biztosított illetékkedvezmény területén. Jelenleg a 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása illetékmentes. A javaslat a teljes mentesség értékhatárát leszállítja 15 millió forintra. A 15 millió forint feletti összeg illetékkötelessé válna. Ezzel a javaslattal nem valósul meg az indoklásban szereplő igazságosabb közteherviselés megteremtése.

A legrászorultabb réteg maximum 15 millió forint kedvezményes kamatozású lakáshitelt vehet igénybe, de csak akkor, ha ahhoz úgynevezett önerővel is rendelkezik, ami legalább a lakásokhoz viszonyított 25 százalékos nagyságrendű elvárás. Így a rászorultsági elvet és az igazságos közteherviselést alapul véve legalább 20 millió forint (hitel+önerő) forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának illetékmentességét mindenképp indokolt biztosítani.

Figyelembe kell venni azokat a szakmai indokokat is, melyek hangsúlyozzák, hogy a 15 millió forintos lakásokra irányuló érdekeltség kialakulása a lakásminőség ellen hat, és a kis alapterületű lakások építésére ösztönözve rossz struktúrájú lakásvagyon alakul ki.

A szűkítő eszközök ellensúlyozására vonatkozó további javaslatot fogalmaznak meg a vállalkozók. A lakáskivitelezést, ingatlanfejlesztést végző építtető is csak olyan lakások megvalósításához vehet igénybe államilag támogatott hitelt, amely lakásokat magánszemélyeknek értékesíti. A rászorultsági elv erősítése érdekében indokolt kibővíteni a kedvezményhez köthető vevői kört a közérdeket képviselő települési önkormányzatokkal, azok intézményeivel, a kormányhivatalokkal és azok intézményeivel. A közintézmények egyenértékű vevőként akkor jelenhetnek meg a lakásépítővel való kapcsolatban, ha a lakásépítő hitellehetőségeinek függvényében nincsenek hátrányosan megkülönböztetve.

A vonatkozó kormányrendelet tervezete kizárja az önkormányzatokat a kedvezményes lakásvásárlási hitelt felvehetők köréből is. A közvetlen piaci értékesítésű új lakás vásárlásához mindenképp indokolt az önkormányzati kedvezményes hitelfelvétel biztosítása annak érdekében, hogy a városüzemeltetési, városrehabilitációs, szociális szempontból szükséges lakások biztosításához az önkormányzatoknak megfelelő pénzügyi mozgástere legyen - fogalmaz állásfoglalásában a kamara.