Nincs üzleti magyarellenesség
Habár a Szerbia és Montenegróba kiutazó magyarországi üzletembereket is foglalkoztatja az ottani magyar kisebbségeket időnként érő atrocitások esetleges hatása, semmi olyan visszajelzést nem kapott a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési közhasznú társaság belgrádi kereskedelmi szolgálati irodájának vezetője, amely arra utalt volna, hogy az üzleti életben is tapasztalható lenne bárminemű kedvezőtlen hatás.
Pallos András a Világgazdaságnak nyilatkozva az elmúlt hetek szerbiai és magyarországi tapasztalataira is hivatkozott. Hiszen - mint mondja - az ITDH üzleti tervében megfogalmazott menetrend szerint zajlanak a különféle rendezvények: legutóbb a vajdasági Topolyán rendezett nemzetközi vásáron népes magyar részvétel volt; mintegy harminc magyar vállalkozás jelezte részvételét a helyiek mellett az október 14-i újvidéki befektetői és tőkekihelyezői tanácskozásra; élénk az érdeklődés a szervezés alatt lévő szegedi hármas határtalálkozóra, miként a novemberre ütemezett szabadkai üzletember-találkozóra is. Egyéb jelei is vannak annak, hogy az üzlet normális mederben folyik tovább: a múlt héten Budapesten és négy vidéki városban, Dunaújvárosban, Szekszárdon, Pécsett és Kaposvárott (az ITDH hagyományos road-show-ja keretében szervezett konzultációkon) a helyi üzletemberek érdeklődéséből és szavaiból az derült ki, továbbra is nagy export- és tőkebefogadói potenciálú relációnak tartják a Szerb és Montenegró-it.
Ez a számokban is látszik: az első fél évben 20 százalékkal bővült a Szerbia és Montenegróba irányuló magyar export értéke a tavalyi bázishoz képest. A tőkekihelyezés terén sem találkozott még Pallos olyan véleménnyel, hogy a magyarok hátrányba kerülnének akár privatizációs, akár vegyesvállalat-alapítási szándékaik során azért, mert Magyarországról érkeznek.
Szlovákiában az elmúlt években soha fel nem merült, hogy az üzleti életben hátrány érjen valakit azért, mert magyar. Varga Tibor, az ITDH pozsonyi kereskedelmi szolgálati irodavezetője leszögezte: Szlovákiában az üzleti döntések meghozatalakor csak az ár és a feltételek számítanak.
Nincs ez másként Romániában sem - derül ki az ITDH romániai hálózata vezetőjének szavaiból. Halász János lapunknak leszögezte: bár korábban voltak politikai természetű zavaró jelenségek a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban, ez mára már nem áll fenn.
A magyarországi vállalkozóknak nemhogy hátrányosabb lenne a megítélése és fogadtatása Romániában, mint más országbelieknek, az uniós csatlakozásunk óta szívesebben fogadják őket, különösen befektetőként, mint más, nem latin nyugat-európai partnereket.
Ez pedig egy okkal több arra, hogy fokozódjanak a magyar tőkebefektetések Romániában, már csak azért is, mert nem áll arányban a fogadókészséggel az ott megtelepedett magyar tőke nagysága - véli Halász János. Az osztrák tőke például jóval aktívabb Romániában, mint a magyar.
Biztató ugyanakkor ebből a szempontból, hogy folyamatosan vannak projektek előkészületben - s most már a regionális multik közül az eddig hiányzó TriGránit és Matáv is bejelentette romániai terjeszkedési szándékát. Ez húzza maga után a kisebbeket is - tapasztalja Halász, aki úgy véli, hogy 2005 végére megháromszorozódik a Romániában megtelepedett magyar működő tőke értéke.
