Szakrendelők privatizációja

Jövőre 25 milliárd forint induló tőkével, a munkavállalói résztulajdonosi programról (mrp) szóló törvény alapján megkezdődhet a szakrendelők gazdasági társaságokká alakítása. Rendelőt csak egyben privatizálhatnának, s a tulajdonos mellett kizárólag egészségügyi dolgozók vehetnének részt benne - mondta lapunknak Tóth Judit, az egészségügyi tárca szóvivője.

Ugyanígy gondolja az egyik legnagyobb budapesti szakrendelő, a Kapás utcai intézmény tulajdonos önkormányzata is. Póta Gyula alpolgármester szerint ugyan most nincs napirenden a privatizáció, ám ha sor kerül rá, azt kizárólag az mrp-vel oldanák meg, s azután is megmaradna az önkormányzat területi egészségügyi ellátási kötelezettsége.

A szaktárca terve szerint 15 éves lejáratú, felső összegkorlátot nem tartalmazó konstrukcióban három év türelmi idő után kezdődne meg a dolgozók által felvett hitel törlesztése. A kamat a háromhavi Euribor (euró alapú lebegő kamat) plusz maximum évi 4,5 százalék lenne.

A havi 20-30 ezer beteget fogadó Kapás utcai szakrendelő igazgatója, Soós Ágnes olyan átalakulást pártol, amelyben érdekeltté teszik a dolgozókat a betegek színvonalas ellátásában. Jó lenne, ha a járóbeteg-szakellátásban nem a kórházból kiszorult doktorok gyógyítanának, hanem a szakma csúcsán lévők, akik definitív (befejezett) ellátást nyújtanának a betegeknek. Ezzel megkímélnék őket a hosszas kórházi bentfekvéstől, de az ambuláns ellátás kímélné az egészségpénztár kasszáját is. Nem véletlen, hogy Európa fejlettebbik felén ambuláns klinikák működnek. Ám a szakrendelők átalakításához olyan politikai akarat és döntés kell, amely rendbe teszi a betegellátás finanszírozását is.

Ugyanezt állítja Varga Imre, a Poliklinikai és Járóbeteg-szakellátási Szövetség elnöke, hozzátéve: a hazai szakrendelők - ezek között 100 önálló egység, a többi kórházhoz csatolva dolgozik - épületeinek többsége lepusztult, a gép-műszer állomány 8-15 éves. Ezért ő a lépcsőzetes átalakítás híve. Maradjon az önkormányzaté az épület, s a működtetést vegyék csak át a dolgozók részvételével alakuló gazdasági társaságok. S közben olyan tb-finanszírozást kell bevezetni, amelyben a biztosítótól kapott pénz tartalmazza az amortizáció és az mrp során felvett hitelek törlesztésének a fedezetét.

A szaktárca terve nem esik távol ettől, a tulajdonos önkormányzatok csak a vagyonértékelés után alakíthatnának gazdasági társaságot, ezt követően kerülhetne sor a mrp-re, a dolgozók tulajdonvásárlására.

Az orvosok és szakdolgozók tulajdonszerzése jelentős szemléletváltást hozhat a gyógyításban. A tulajdonosok érdekeltté válnának a színvonalas betegellátásban, hiszen csak az elégedett páciensek keresnék föl újra őket - állítja Soós Ágnes.

A vecsési szakrendelőt is megérintette a profitérdekeltség. Szarvas Tibor igazgató 25 doktorát közreműködő vállalkozóként alkalmazza, akiknek jövedelme a teljesítményüktől függ. Mivel a 17-féle szakmát művelő doktorok felváltva, napi néhány órát dolgoznak - ennyire van szükség Vecsés körzetében -, a nyolc órában dolgozó közalkalmazott aszszisztensek pedig forgó rendszerben segítik a munkájukat. A rendelő az önkormányzat tulajdonában van, ám hamarosan kht.-vé alakul. Ennek oka a mai, szektorsemlegesnek nem mondható törvényi szabályozás. Például most a pénzmaradvány elveszhet, pedig azt a jövő évi büdzséből kipótolva egy drágább műszer megvásárlására költenék. A kht.-nél ezt megtehetik, sőt gazdasági társaságként könnyebben juthatnak hitelhez is, ami például az esetleg szóba jöhető mrp-nél fontos - mondta Szarvas Tibor. Mindkét szakrendelő igazgatója kiáll az egységben maradás mellett, a közös büdzsé képes csak kiegyenlíteni a nyereséges és veszteséges gyógyító beavatkozások mérlegét.