Versenyképes társasági jog
A társasági jogi szabályozás napjainkban mindinkább versenyképességi tényező, és ez csak erősödik Magyarország uniós tagságával. A cégalapítók számára ezért olyan szabályozás lehet vonzó, amely nem korlátozza szükségtelen követelményekkel a gazdasági tevékenységet, ám kiszámítható, áttekinthető, és garantálja a piac biztonságos működését - hangsúlyozta a társasági és a cégtörvények új koncepciójáról Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára. Elmondta: a koncepció rögzíti a szabályozás alapelveit és az azokra épülő téziseket. Kibontásukkal születnek majd meg egyes kérdésekben a konkrét jogi megoldások, így például az is, hogy lesz-e általánosan kötelező jegyzett tőkeminimum a kft. esetében.
Az új társasági törvény nem vezet be új cégformát. Nem lesz tehát betéti rt. és csendes társaság sem. Változatlanul más szabályok rendelkeznek a szövetkezetről. Szintén külön törvények állapítják majd meg az állami, önkormányzati tulajdonban álló, illetve köztulajdont működtető társaságok speciális rendelkezéseit. A tervek szerint valamennyi gazdasági társaságnál nő a tulajdonosok döntési autonómiája. A kkt.-nál, bt.-nél, kft.-nél diszpozitív rendelkezések érvényesülnek általában, azaz a tulajdonosok a társasági szerződésben szabadon eltérhetnek az előírásoktól. Differenciáltabb lesz az rt. szabályozása - mondta az államtitkár.
A részvényesek - a jelenlegi korlátozással szemben - maguk határozhatják meg, hogy választott vezető tisztségviselőjük hány társaságnál tölthet be hasonló posztot. Másrészt viszont a szakemberek azt javasolják: az új törvény egységesen, valamennyi cégtípusra nézve írja elő, hogy a választott tisztség munkaviszonyban nem látható el. Bővülnek a vezető tisztségviselők felelősségi szabályai. Így például - összhangban a készülő fizetésképtelenségi törvénnyel - a vezető tisztségviselő közvetlen felelősséggel tartozhat a hitelezőkkel szemben, a cég jogellenes továbbműködésével okozott kár esetén (wrongful trading). Német mintára vezetnék be a felmentvény intézményét. Lényege, hogy ha az éves taggyűlés megfelelőnek értékeli a vezető tisztségviselők munkáját, utóbb nem vonhatja felelősségre az ügyvezetést, arra hivatkozva, hogy a társaság érdekeivel össze nem egyeztethető módon járt el.
Gadó Gábor felhívta a figyelmet arra: fontos cél a gyors és költségtakarékos cégalapítás lehetőségének megteremtése. Ezt szolgálja majd az egyszerűsített cégeljárás, a törvényes szerződésminták alkalmazása, mely azonban továbbra is megköveteli a jogi képviselői közreműködést. Gyorsítani fogja a procedúrát az elektronikus ügyintézés fokozatos kiterjesztése, amelyre illetékkedvezmény is ösztönözheti a cégeket. Új jogintézmény lesz a cégnévfoglalás, amellyel megelőzhető, hogy a társaság tervezett nevét a bejegyzési kérelem előterjesztéséig más cég úgymond elorozza. Ma emiatt gyakran kell utólag módosítani az elnevezést, ami többletmunka a cégbíróságnak és a bejegyzés elhúzódásával jár. Az egyszerűsödés irányában hat az is, hogy a cégjegyzék csak a vállalkozás főtevékenységét tartalmazza. Ugyanakkor a forgalom biztonsága megköveteli bizonyos egyéb adatok - például zálogjog fennállására vonatkozó tény - feltüntetését.
A koncepciót - még egy szakmai szűrő után - novemberben tárgyalhatja meg a kormány.
