Elfogadták a büdzsé fő számait
A koalíciós pártok nem írták felül tartalmában tegnap a kormány 2005. évi költségvetési tervezetét: a parlament döntött a jövő évi büdzsé fő számairól, fejezeti főösszegeiről s az utóbbiak közötti átcsoportosításról. Az egész napos, monstre szavazás során csak kormánypárti módosító indítványokat támogatott a többség, jelentősebb plusztétellel a kormány eredeti javaslatához képest csak az önkormányzatok büszkélkedhetnek.
A költségvetés tervezetéhez érkezett 1700 módosító indítvány közül a kabinet 130-at támogatott. A 70 milliárd forintos átcsoportosítás így a közel 37 milliárdos koalíciós csomagból, a 17 milliárd forintos gázár-kompenzáció növekedéséből (ennek fedezete a Mol Rt. befizetéséből), s a 11 milliárd forintos útkoncessziós bevételből-kiadásból áll. A parlament a december 13-ai héten szavaz újból a módosító indítványokról. Ekkor már csak fejezeteken belül lehet átcsoportosítani.
A jövő évi büdzsé a legtöbb forrást a korábbi évekhez hasonlóan jóléti kiadásokra fordítja. Ezt a jelleget - kismértékben, de - felerősítik az Országgyűlés által elfogadott és a kormány által támogatott módosítók. A kormányzat az ideihez képest kevesebbet költ az állam működésére, és mérséklődik az államadóssággal összefüggő kiadás is. Az egyes funkciókra szánt összegeknek a GDP-hez viszonyított aránya szinte minden esetben csökken, miután a kiadások lassabb ütemben nőnek a bruttó hazai terméknél.
A 2005. évi büdzsé 10 ezer milliárd forintot meghaladó - konszolidált, pénzforgalmi szemléletű - kiadásának legnagyobb és az ideit is felülmúló részét - több mint háromötödét - a jólétre költi a kormány. Habár ezen belül minden fő tevékenységcsoportra a 2004. év közben többször zárolással csökkentett öszszeghez képest több forrás jut, a teljes kiadásokon belül némelyiknek a részaránya mérséklődik. Így lesz ez az egészségügygyel, illetve a lakásügyekkel, települési és közösségi tevékenységekkel. Ugyanakkor a kormány által támogatott és a képviselők által zöld utat kapott módosító indítványoknak is köszönhetően az átlagot meghaladóan bővülnek a közoktatás forrásai, s - főként a januári 6,3 százalékos nyugdíjemelés és az újabb egy heti nyugdíj miatt - a kiadásokon belül nő a társadalombiztosítás részaránya is. Sportra, kultúrára és vallási tevékenységekre is sikerült további pénzt kialkudniuk a koalíciós pártoknak, így ezek a területek is nagyobb öszszegből gazdálkodhatnak jövőre.
Elegendőnek bizonyultak az útfejlesztést, -karbantartást preferáló elfogadott beadványok ahhoz, hogy ne szoruljon vissza az állam közvetlen gazdasági szerepvállalása jövőre. Míg erre a funkcióra az eredeti tervezetben az idei várható teljesülésnél 13 milliárd forinttal kevesebb jutott volna, addig elsősorban az autópályák építésére és belterületi utak karbantartására szán többet a költségvetés az eredetileg tervezettnél. Ám a PPP-s infrastruktúra-fejlesztéseknek tudható be, hogy mintegy 65 milliárd forinttal kisebb közlekedési és távközlési költség terheli a jövő évi büdzsét. Draskovics Tibor pénzügyminiszter tegnapi tájékoztatóján közölte: nem dőlt el, milyen konstrukciókban valósítják meg a PPP-s fejlesztéseket; több megoldást is alkalmazhatnak.
Az állam 30 milliárd forinttal kevesebbet költ magára, mint az idén. Ennek a tetemes része a védelmi funkciókat érinti, de közbiztonságra és rendvédelemre - a 3,5 milliárd forintnyi módosítással megfejelve - a 2004-esnél 35 milliárddal magasabb összeget tartalmaz a büdzsé. Kevesebbet kell államadósság-törlesztésre, -finanszírozásra és összefüggő tevékenységekre költeni. A PM legfrissebb prognózisában szereplő 890-ről tízmilliárd forinttal csökkenő kiadás főként a nominálisan emelkedő adósságot ellensúlyozó mérséklődő kamatokra vezethető vissza, áll a költségvetési törvényjavaslat indoklásában.
A 2005. évi költségvetés fő számai alig térnek el az eredeti, a kormány által benyújtott törvényjavaslatban szereplőkhöz képest, ám a pontos számokat a lapzártánk után lefolytatott parlamenti szavazás határozta meg. Draskovics aláhúzta: az uniós módszertan alapján adódó jövő évi hiány nem változik, a tervek szerint 4,7 százalék lesz. Ugyan az elfogadott módosítóknak 70 milliárd forint a költségvetési vonzata, ám ez jórészt fejezetek közötti átcsoportosítást jelent, sok esetben az egyik terület kiadásainak csökkentése jelenti a másik pluszkiadásainak fedezetét - közölte lapunkkal Pichler Ferenc. A Pénzügyminisztérium sajtófőnöke hozzátette: így pénzforgalmi szemléletben a végső bevételi, illetve kiadási főösszeg az eredeti törvényjavaslatban olvasható 10 903, valamint 12 273 milliárd forinttól csak néhány milliárddal térhet el. Draskovics szólt arról is, a GDP négy százalék körül bővülhet, míg az éves átlagos infláció 4,5 százalék lehet. (BR-TE)
