Egy ballagó diák szülei akár hatvan ezer forintot is kiadnak egy évben a ballagási ruhára, terembérletre, különböző ajándékokra a pedagógusoknak - írja a Magyar Rádió Online. Milyen értékben kell ajándékot venni, kell-e egyáltalán, nem elég a köszönöm, vagy a virág?

A pedagógusok egy része úgy gondolja, neki jár az ajándék év végén, ballagáskor, és ezt elég egyértelműen ki is fejezi a szülőknek. Vannak, akik még azt is megmondják mit szeretnének kapni. Azzal még nincs is baj, ha olyan vázát nem akar, ami nem tetszik neki, vagy nem illik a lakásába, de az már kicsit furcsa, ha azt mondja, hogy az előző osztályától kapott kerti bútorhoz még hiányzik egy hintaágy, vagy szép lenne a lakásában egy nagy szobanövény, esetleg arany láncot, karkötőt szeretne. Természetesen a szülők eldönthetik, mennyit tudnak áldozni az év végi ajándékokra, és mit vesznek a tanárnak, de természetesen a szülőknek is jobb érzés, ha azt látják, hogy örömmel fogadják, amit kapnak és nem csak egy kényszeredett mosoly, köszönöm a reakció.

Egy anyuka, akinek mindkét gyermeke ballagni fog, - egyik az általános, a másik a középiskolából - kiszámolta, hogy egy év alatt körülbelül százhúsz ezer forintot ad ki a járulékos költségekre: a szalagavató bál terembérlete, meghívók, ruhakölcsönzés, a tanári karnak szánt ajándékok. Az anyuka elmondta azt is, hogy ha nehezen is, de mindig ad pénzt, mert nem akarja, hogy az ő gyereke kilógjon a sorból, vagy rossz szemmel nézzen majd rá a tanítója, mert tőle nem kapott semmit.

A személyre szabott, akár kézzel készített ajándékok is lehetnek meghatóak, emlékezetesek - mondja egy tanárnő, aki szerint nem az a fontos, hogy drága legyen egy ajándék, hanem, hogy érezze, gondoltak rá, megköszönik egész éves munkáját. A sokadik vázáról nem biztos, hogy eszébe jut majd később az osztálya, vagy tanítványa, de egy személyes tárgyra nézve, emlékezhet, felidézheti az együtt töltött éveket. (MR)