Magyar EU-elnökség: 2010-ben kezdődhet

Az Európai Unió ratifikálásra váró alkotmánya értelmében a jövőben az EU-ügyek kezeléséért felelős, félévenként rotáló elnökségek gyakorlatát a tizennyolc hónaponként váltakozó - három tagállamot magában foglaló - "csoportos elnökségek" rendszere váltja fel. A szerződés azonban arra már nem tért ki, hogy pontosan milyen rendező elvek mentén alakulhat egy-egy elnökségi országhármas összetétele, illetve milyen sorrendben követik egymást a triumvirátusok. Azt viszont kezdettől hangsúlyozták, hogy ennek elrendezésénél tekintettel lesznek földrajzi, demográfiai, népességi tényezőkre.

Mivel az érvényes alapszerződés értelmében a bővítés után egy évvel le kell fektetni a 2007-től esedékes féléves elnökségek várható menetrendjét, a soros holland EU-elnökség a hónap közepén "köröztetni" kezdte elképzelését a 2007-2020 közötti időszak lehetséges csoportos EU-elnökségek összetételére és váltakozásaira.

Az eredeti holland papírra utóbb számos tagországi észrevétel született, s végül részben ezek figyelembevételével is rögzült a múlt hét végére az a lista, amit egyelőre a tagok állandó képviselői (a brüsszeli EU-nagykövetek) hagytak jóvá. E szerint az első három ciklusban (2007-2011 között) egy régi "nagy" és egy régi "kis" tagország mellé társul be harmadiknak egy most csatlakozott kicsi (a csoporton belüli régi és új tagok népessége közel hasonló). Ezt követően is alapszabály a csoportonként "egy nagy, két kicsi" összeállítás, de például a 2011-2012-re eső tizennyolc hónapban - amikor Lengyelország a három közül a "nagy" tagország - már két újra jut egy régi (a lengyelek társai az újak közül a ciprusiak lehetnek, míg a dánok szállnak be harmadikként).

A menetrend szerint Magyarország 2010 januárjától 2011 júliusáig venne részt a csoportos elnökség munkájában, Spanyolország és Belgium mellett.