Magyarország mint hídfőállás

Határozottan élénkülőben vannak a magyar-kínai kapcsolatok, amelynek legújabb jeleként pekingi látogatásra kapott meghívást Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Szakértők számos okra vezetik vissza a kontaktusok mélyülését, amelyek között kiemelkedően fontos a legfelsőbb szintű politikai látogatások újraélesztése, s hogy Kína számára Magyarország egyre markánsabban közép-európai hídfőállássá, mintegy elosztó központtá válik.

Ez részint annak is köszönhető, hogy nálunk van a legnagyobb kínai kolónia a térségben, s ennek tagjai kedvező példát szolgáltatnak arra, hogy tudnak boldogulni Magyarországon, a mindennapokban s az üzleti életben. Közülük egyre többen segítenek az újonnan jövőknek - családi, baráti, s egyre gyakrabban üzleti alapon - tanácsadással. Arra is van példa, hogy egy Magyarországon megtelepedett kínai az ITDH pekingi kereskedelmi szolgálati irodájához vitt egy ott élő, magyarországi projekt iránt érdeklődő honfitársát - szemléltette a fentieket Venekei Tamás, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság pekingi irodavezetője. Lehet támaszkodni azokra a kínai szakemberekre is, akik korábban Magyarországon tanultak, érzelmi és baráti szálak kötik őket ide, s ismerik mindkét ország nyelvét, kultúráját. Ők gyakran érdek nélkül is készek segíteni.

Magyarország maga is törekszik - közvetett és közvetlen ösztönzőkkel - e szerep erősítésére. Ilyen a budapesti kínai iskola megnyitása - ez kiemelten fontos a munkájukat itt végző, üzletüket irányító kínaiak számára, illetve a magyar gyerekek is megismerhetik a kínai nyelvet, kultúrát, s személyes kapcsolatokat alakítanak ki, hangsúlyozza Venekei.

Peking is fontosnak tartja Magyarországot - sok fórumon hangzik el a vélemény, hogy térségünk s benne Magyarország az EU kapujaként fontos reláció.

Nem véletlen, hogy idetelepedett a Bank of China, amely 2,7 milliárd forint jegyzett tőkével leánybankot nyitott Budapesten. A közép-európai régióban ez az egyedüli kínai banki érdekeltség, s egyik célkitűzése a kínai vállalatok magyarországi befektetéseinek elősegítése. Magyarország megkapta a kiemelt turisztikai célország státusát is.

Fontos, hogy Magyarország - évek óta - a térség legjelentősebb kereskedelmi partnere Kínának - tavaly a 7. legnagyobb többletet eredményező relációja volt. (Magyar szempontból: a teljes kereskedelmi passzívum 65 százalékát adja a kínai.) Az oda irányuló magyar export tavaly 177,5 millió dollár volt, az onnan származó import 3,285 milliárd. A kivitelen belül meghatározó a multik szerepe. A behozatal 84 százaléka gép, gépi berendezés, s közel 16 százaléka feldolgozott termék.

Mivel Magyarországnak nincs kellően nagy mennyiségű, a kínai gazdaság számára fontos nyersanyaga, csúcstechnológiája vagy hadiipari terméke, a deficit enyhítésére az áruexporton kívül más, alternatív csatornákat is igénybe kellene vennie. Ilyen lehet a magyarországi kínai befektetések ösztönzése, a szolgáltatásexport, a kínai turistacsoportok magyarországi utaztatása.

Mind fontosabbá válhatnak a befektetési kapcsolatok is. Magyarországon több ezer kínai alapítású cég működik, zömük ruha- és cipőimporttal, nagy- és kiskereskedelemmel, vendéglátással foglalkozó kisvállalat, de már más területeken is megjelentek a kínai befektetők. 2003-ban - 200 millió dolláros beruházással - részben elkészült az Asia Center, amely Közép-Európa legnagyobb elosztó központjává kíván válni az ázsiai, ezen belül főként a kínai termékek számára. Kínai tőkével létrejött szállodák is működnek (Budapesten és a Balatonnál), Miskolc közelében, Ongán kínai tulajdonú csavargyár termel, s több mezőgazdasági vállalkozást is indítottak már kínaiak (például kínai zöldségeket termelnek, tofuüzemet létesítettek, s van kínai pálinkafőzde is).

Kínában magyar bejegyzésű tőkével több vegyesvállalat működik, ám többsége magyarországi kínai vállalatok befektetése. A magyar adatok szerint a Kínában levő magyar beruházások összege 61 millió dollár; a kínai adatok szerint meghaladja a százmilliót (424 beruházás).

Több magyar vállalat alakított ki együttműködést kínai partnerekkel technológia átadásáról. Magyar fejlesztésű know-how-t adnak át a kínai vállalatoknak, illetve ennek segítségével közös gyártást kezdenek Kínában. Ilyen a Lampart Vegyipari Gépgyár Rt. és a Rába Járműipari Holding Rt.