Még mindig alacsony a jövedelmezőség

Ágazati szempontból most is a szolgáltatás tekinthető az átlagosnál kedvezőbbnek. Megállni látszik az építőipari vállalatok teljesítményének javulása, most kedvezőtlenebb helyzetmegítélésről számolnak be az ágazat vállalkozásai. A beruházási szint továbbra is magas szinten áll, és a kapacitáslekötés mértéke tovább emelkedett. Továbbra is pozitívan ítélik meg az infláció alakulását. Mind az áremelési szándékot jelzők aránya, mind az áremelés várható értéke továbbra is csökkenő tendenciájú.

Jelenlegi üzleti helyzetüket a válaszadók továbbra is kedvezőtlennek látják. Míg az előző fél évben a vállalkozások 16,4 százaléka tekintette jónak, 58,2 százalékuk kielégítőnek, 25,3 százalékuk pedig rossznak a cége általános helyzetét, addig most 18,7 százalék tartja jónak, 47,8 százalékuk kielégítőnek, 33,5 százalékuk pedig rossznak. Mindez azt jelenti, hogy a rossz helyzetben lévők aránya most is meghaladja a jó helyzetben lévőkét, és az index értéke csökkent az előző félévihez képest. A jövőbeli várakozásaikat tekintve ugyanakkor ismételten a válaszadók optimizmusa nyilvánult meg. A javulást váró cégek aránya 25,7 százalék, ami egy százalékponttal magasabb az üzleti helyzetük rosszabbodását várók 24,7 százalékos részarányától. Másképpen úgy lehetne ezt a helyzetet magyarázni, hogy a vállalkozók javulásra számítanak, egyre inkább akarják, szeretnék a helyzetük javulását látni a jövőben.

Az előző hat hónap forgalom/értékesítés indexe az előző fél évhez képest kissé csökkent, továbbra is negatív maradt. Jelenleg -9,5 ponton áll. A növekvő forgalmat jelzők részaránya 30 százalék (fél évkor ez 30,7 százalék volt), a csökkenést regisztrálóké 39,5 százalék (fél évkor 37,7 százalék volt).

A következő hat hónapra vonatkozó várakozásokat tekintve megállapítható, hogy az index az év végére csökkent, és a korábbi felmérésekben tapasztaltak szintje alá került. Az index értéke jelenleg 0 pont, vagyis ugyanannyian várnak növekedést, mint ahányan csökkenést. A következő fél évre a válaszadók 26 százaléka számít javulásra, 26 százalékuk csökkenésre (ez 16,6 százalék volt fél évkor!), 48 százalékuk pedig nem vár forgalmában változást.

A válaszadók hagyományosan negatív jövedelmezőségi indexének lassú növekedése fél éve csökkenésbe váltott át, és ez a folyamat most is folytatódott. Értéke a mostani felmérésben -26,7 pont lett. A jó jövedelmezőségőek aránya 14,4 százalékot, a kielégítő jövedelmezőségőeké 44,5 százalékot tett ki, a rossz jövedelmezőségűek aránya 41,1 százalék. Úgy tűnik, a hazai gazdaság (a vállalkozások szerint legalábbis egyértelműen) egyik legnagyobb elégedetlenségre okot adó része a jövedelmezőség alacsony foka. A válaszadók várakozásai a következő fél évre vonatkozóan ehhez képest bizakodónak mondhatók, bár nagyot csökkent ennek nagysága is. A következő fél évre vonatkozóan a vállalkozások 16,7 százaléka számít jövedelmezőségének javulására, 32,9 százaléka jövedelmezősége romlására, a várható jövedelmezőség indexe tehát egy nagy lendülettel visszazuhant: értéke -15,8.

A korábbi felmérésekhez viszonyítva a válaszadók beruházási aktivitása továbbra is magas: 57,9 százalékuk jelezte, hogy gép- vagy épületberuházást kíván végrehajtani a következő fél évben. A felmérés adatai szerint a vállalkozás mérete alapvetően befolyásolja, hogy képes-e beruházni. A nagy- és a középvállalkozások - néhány kivétellel - mindegyike, a kisvállalkozások 71,4 százaléka, míg a mikrovállalkozások 49,1 százaléka tervez beruházást. A beruházni szándékozók 93,4 százaléka kíván gép-, 60,1 százaléka építési beruházást végrehajtani (55 százalékot képviselnek azok a cégek, amelyek mindkét formát említették).

A beruházni szándékozók közel egyharmada (35 százaléka) számít a gépberuházási kiadások növekedésére, míg 18 százalékuk csak csökkenő mértékben tervezi azt. Változatlan gépberuházási kiadásokkal számol a vállalkozók 47 százaléka.

Az építési beruházások kiadásainak növekedésére szintén az érintettek harmada számít (37 százalék), csökkenésére 18,5 százalék. A válaszadók 44 százaléka arra számít, hogy építési beruházásaik nagysága nem fog változni az év végéig.

A belföldi piacon érintett válaszadók 51,4 százaléka kívánja a következő fél évben emelni értékesítési árait, ami azt jelenti, hogy továbbra is csökken azon cégek aránya, amelyek árat kívánnak emelni (az évek óta tartó trend tehát folytatódik). Eddig négy éve minden fél évben néhány százalékponttal kevesebb vállalat kívánt élni áremeléssel a hazai piacon. A korábbi felmérésünkkor tapasztaltnál is kevesebben, most 51,4 százalék, fél éve 54,5 százalék kívánt árat emelni, míg a tavalyi év végén 54,8 százalékuk.

A cégek 25,2 százaléka az inflációval azonos mértékű, 6,2 százaléka annál nagyobb arányú, 17,6 százaléka pedig annál kisebb mértékű áremelést kíván végrehajtani. A válaszadók 47,6 százaléka nem változtat árain, 3,3 százalékuk pedig árcsökkentést tervez. A válaszadókat az áremelés/csökkentés tervezett mértékéről is megkérdezték. A vállalkozások kevesebb mint fele (43,3 százaléka) közölte a módosítás hozzávetőleges arányát, amelyeket összegezve átlagosan 6,8 százalékos áremelési szándék mutatható ki. Így az egy évvel ezelőtti, 7,2 százalékos szint és az előző félévi 7,1 százalék után tovább csökkent/stagnált a várakozások számtani átlaga.

A következő fél évben az exportáló cégek 9,6 százaléka számít csökkenő eladási árakra, 23,3 százalékuk (!) exportáraik emelkedésére számít, 70 százalékuk pedig nem vár változást.